Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1952-1953
1953. január 19., IV. tanácsülés - Miniszteri leiratok
- e számú rendeletben közölte, hogy a minisztertanácsi rendelet 5. rontja alánján a túlórakeret végleges rendezéséig a költségvetésben előirányzott alarórabérrel esetlegesen fizethető tulóradij erejéig időarányosan túlóra teljesítésének elrendelését engedélyezte. Ezen túlórakeret szétosztását az Eü.Min.kiküldöttei a helyi szakszervezet bevonásával szerdán d.e.11.árakor fogja a helyszínen kiosztani, ezért kérem a Professzor elvtársakat, hogy szerdán 11 órára a Szakszervezeti bizottság tanácstermében a klinikai \ondnokokkal együtt vagy személyesen, vagy magukat képviseltetni szíveskedjék, lulórát a megadott kereten belül a klinika vezetője, vagy helyettese a Szakszervezeti Bizottság hozzájárulásával rendelhet csak el. Túlórát csak a III. és a IV.állománycsoportba tartozó dolgozóknak lehet elrendelni tulórabizonylat alánján. Ezen tulórabizonylatot a munkacsoport vezetőjének, ahol ilyen nincs, magának a dolgozónak a munka megkezdése előtt kell kiadni. Ezen tulórabizonylatot az intézet igazgatója, vagy megbízottja és a szakszervezeti szerv megbízottja Írja alá. Ha a vállalati szakszervezeti szerv megbízottja a tulórabizonylat aláírását megtagadja, az intézet igazgatója a szakszervezet területi bizottságához, innen pedig a szakszervezet elnökségéhez fordulhat, akinek a döntése végleges. Ha azonban a döntés nemleges lenne és az intézeti igazgató megítélése szerint a túlórára feltétlenül szükség van és ebből kár származna, úgy a túlórát végre kell hajtani, de ilyen esetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A felvett jegyzőkönyvet az intézeti igazgató a saját felettes hatóságához, a szakszervezeti szerv pedig az ő felettes szervének köéles пв gküldeni. A minisztertanácsi határozat 8.pontja értelmében a végzett túlóráért tulóradij vagy rendkivüli pihenőidő jár. Tulóradij, vagy rendkívüli pihenőidő nélkül túlórát végeztetni nem szabad. A klinika vezetője a részére órában biztosított keretből nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az Eü.Min.1411-16/^195?.sz. rendelete alapján, hogvnaptárl naponként nevszerint kinek és hány óra teljesítését rendelték el. A pihenőidő- vel megváltott túlmunka nem számit túlórának és igy azt a nyilvántartásba sem kell felvenni. A gazdasági igazgat óság túlórát csak a dolgozó által benyújtott és szabályszerűen kiállított tulórabizonylat alapján és a túlóra teljesítésének igazolása esetében számolhat el. A gazdasági igazgatóság a benyújtott, illetőleg elszámolt tulórabi- zonylatokról egyénenként nyilvántartást fcöoeles vezetni. A miniszter- tanácsi határozat 9 pontja értelmében pihenőidőt csak olyan dolgozóknak lehet engedélyezni, akiknek munkakörében rendszeresen megismétlődő időszakos túlórázás fordul elő. Ezek részére tulóradij helyett, a teljesítet tulórá.kkal azonos időtartamra pihenőidőt kell engedélyezni. A pihenőidővel megváltott túlóra nem számit bele a havi nyolc,illetőleg 12 órás keretbe. A túlóra fejében engedélyezett pihenőidőt általában közvetlenül a túlórában végzett, időszakos munka befejezése után kell kiadni, de a dolgozó Írásbeli kérelmére máskor is ki lehet adni, vagy a rendes fizetett szabadságidőhöz is hozzá lehet adni. A rendes szabadságidő leghosszabb tartama azonban egyfolytában ilyenkor sem haladhatja meg a 24 munkanapot. A minisztertanácsi határozat lo.pontja engedélyezi, hogy a vezető állású alkalmazottak mellett dolgozók /pl.titkár/ részére a végzett ^ túlóráért tulóradij helyett pótszabadságot kell adni. A pótszabadsag tartama egységesen 6 munkanap. Ezen pótszabadság a dolgozóknak,egyeb cimen biztosított potszabásagon felül jár, de az egesz szabadság tartama 24 munkanapot nem haladhatja meg. По
