Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. június 18., XIII. tanácsülés - A II.sz. Belklinikán üresedésben lévő docensi állás betöltése - Tanulmányi ügyek
- 24 bontakoztak, hogy ezeket kurzusokkal elintézni nem lehet, viszont a tanitási idő megmaradt .5-6 évben. Ez vezet azután a medikusok túlterhelésére, s ez vezet arra is, hogy egyes tárgyak hátrányba szorultak, mégpedig a főtárgyak, mert azoknak nagy óraszámából vették el a melléktárg;$córaszámát. Ha összehasonli^a a mai generáció tanulását a saját medikus éveivel, kétségtelen, hogy egyes tárgyakat, mint gszihiátria, neurológia, gyermekgyógyászat jobban tanulnak mint regen, de a vezető tárgyak \alahogy lecsúsztak és azt hiszi, hogy ezen az 5 éves tanulmányi idő keretén belül nem lehet segiteni. Hedri: helyesli Rusznyák professzor megállapitásait, ma általában jobb az oktatás, régen csak egy elit rétegnek oktattak. Az anatómiai oktatásra vonatkozóan^megjegyzi, hogy amikor a hallgató a gimnáziumból bekerül az I.évre olyan fogalmakat hall, amiket eédig nem ismert és a szokatlan adathalmazt bevágja és azután elfelejti. Megerősíti Haynal professzor szavait, hogy a tűimé rBtezett hallgatói létszám miatt az oktatás mennyire megromlott, pl. 1911-ben 8oó I.éves hallgató volt és 2oo sem fé^rt el a tanterembe. Bock: az anatómiai szigorlaton tényleg csak a lényeget kérdezik, azonban az évközi tapasztalat az, hogy a visszakérdezés a részletekre is kiterjed és ezért a hallgató az egész rendszeres anatómiát be akarja vágni a vizsgára. 4 szigorlaton találkozik,először vagy másodszor a,zzal, hogy mi is a lényege ennek a kérdéskompi exumn ak. Magyar: bár a vizsgaeredmények jobbak mint az egyetem történeté- ben valaha is, ugyan az a helyzet nemcsak az anatómiából, hanem a többi elméleti tárgyakból élettan, kórélettan stb. A belgyógyászati vizsgán kiderült hogy pl. bélférget nem láttak. Nagy hibája a diákságnak, hogy amit tanul rögtön elfelejti. Történt már egy kisérlet, hogy szigorlat után berendelték szemészetből a hallgatókat és kiderült hogy néhány nap múlva nem tudtak a tárgyból semmit. Itt valami olyan hibát kell keresni, ami mellett az anyagot megtanulják, de nem rögzitik. A hibát abban látja, hogy nagyon rövid ideig tanulnak egy tárgyat, nagyon forszírozzák a folyamatos tanulást, ismétlésre nincs idejük, az anyag megemésztése lehetetlen, utolsó napi§. tanulja az anyagot, azután .levizsgáznák eladja a könyvet es elfelejti az anyagot. El kell érni, hogy a tárgy oktatása és a vizsga között hosszabb idő teljen el, tehát pl. a belgyógyászatból a cselédkönyvezés után, tehát 3 hónap után szigorlatoznak, amikor van idejük az anyagot megemészteni. Ha erre gondot fordítanak, akkor nemcsak jó vizsgaeredményeket fognak elérni, hanem az anyagot is jobban meg- j egyzik. Törő: véleménye szeriig a hiba nem ott van, hogy nem foglalkoztak 'eleget a hallgatósággal, am&nnyi energiai ebbe belefektettek,! élt ét lenül jó eredménynek kellett volna megszületni. Rossz a szövet- és fejlődéstannak az elosztása és a jegyzetet is későn kapták kézhez. Nagyon sokat hangsúlyozta már, hogy nem a$ vizsgákra kell készülni, hanem az orvosi pályára, mert a vizsgákra való készüléssel periódusos munkát csinálnak. Egyébként a vizsgák nagyon jól menjek, mert emlékszik olyan időre is, amikor ki volt Írva 4o ember és megjelent 3* Most lo$ nem jelent meg és elbukott 12$, Ezek jó eredmények ahhoz képest ami volt. A hibák kijavítása nem fog máról holnapra történni. Az anatómiánál mindig panasz volt és ez nem fog kiküszöbölődni addig, amig a tárgy meg nem kapja a maga helyét az uj orvosképzésben. Ez nehéz orobléma és nem is foglalkoztak vele. Ehhez a klinikusok se- gitefsge kell, mutassanak rá mik azok a fejezetek, amelyek szüksége' U«