Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1952. június 18., XIII. tanácsülés - A II.sz. Belklinikán üresedésben lévő docensi állás betöltése - Tanulmányi ügyek

- 13 ­akkor egy héten kb 2o elméleti óra van, tehát 4 napon keresztül 3-3 és két napon keresztül 4-4 és ezeknek az óráknak anyagát aznap meg kell tanulni. Ha elfogadják.a 38 órát és a 2 óra kü- lönbözetet az elméleti órákhoz csatolják, akkor ez azt jelenti, hogy hetenként 22 elméleti órájuk lesz, vagyis négy napon ke­resztül 4-4 és két napon keresztül 3-3. Issekutz: nem kötelezően kell megemelni az óraszámokat, csak ahol erre szükség van.. Haynal: pontosan meg kell nézni, hogy ez hol kivánatos és csak ahol erre okvetlenül szükség van, ott emeljék az óraszámokat. Tartsák szem előtt a heti 36 órát mint maximális követelményt és ez csak szükség e.setén emeltessék fel, s csak elméleti órák­ról legyen szó. Katkóczy: javasolja, hogy napi 4 elméleti óránál több ne legyen. Magyar; a középiskolákban is napi. 5 óra elmélet van és ahhoz jönnek még a melléktárgyak., gyakorlati órák. Ennek alapján nem tartja soknak, ha az egyetemi oktatás egy órával több. Törő: az elmúlt félévben hiába volt meghatározva az óraszám, ezeket túllépték a különböző konzultációkkal és bejártak a hall­gatók, ami azt mutatja, hogy a rendeletben megadott óraszám ke­vés. Haynal: az egész tematikát nem lehet a hallgatóságnak kifejteni, id'ot kell hagyni a diákoknak, hogy olvassanak és tanuljanak. Másrészt nagyon fontos kérdés, hogy a szigorlatok előtt kellő időt kapjanak a tanult anyag rendezésért. Évközben nincs másra idejük, mint legjobb esetben a leadott anyagot követni és ha rögtön van a szigorlat nincs is módjuk mást megtanulni, mint a leadott anyagot, tehát nem helyes a szigorlat menetét túlságo­san gyorsítani, hanem meg adni nekik a kellő időt. Az órasza­mokra vonatkozóan megjegyzi, hogyha nagy szükség van ár és ez elősegíti az egyetemi oktatást, heti 1-2 órával emeljék meg. Dékán napi 4 óránál több elméleti előadást tehát a tanács nem tart szükségesnek, ez is csak a szükséges esetekben javasolt, mert óraszámemeléssel jár. Kérdezi, mi a véleménye az ifjúság­nak ebben a kérdésben? Olasz: ahol nincs szükség erre ne emeljék az óraszámot, mert szeretnének otthon egyénileg is tanulni. A hallgatók egy része tanul az előadásokból, de a legnagyobb része jobban tanul ott­hon, amikor jól feldolgozza az anyagot. Dékán a rault évi tanrendet úgy állították össze, hogy a délu- tánok teljesen szabadon maradtak. Most 2-3 héttel ezelőtt ol­vasott egy cikket a Szabad Ifjúságban, amit egy szovjet egye­temi hallgató irt, hogy ők az órők után napi 4-5 órát tanul­nak, tanulják azt az anyagot^ amit az egyetemen előadtak ne­kik. Ha visszaemlékeznek saját medikus elettikre, bizony kell ennyi tanulás, tehát nem szabad arra beállítani magukat a me­dikusoknak, hogy a gyakorlati órákon meg lehet tanulni az anya­got. Sajnos nem lehet megtanulni, otthon egyénileg kell tanul­ni. Tehat ha mégis egyes tárgyakból felemelik az óraszámokat, milyen megterhelést jelent ez az ifjúságnak, véleményüket kéri. Olasz: konkrétan az az állásfoglalásuk, hogy ne emeljék fel az órákat. Az óraszámcsökkentés és a sok szigorlat nagyobb mér­tékben érinti a felsőbb éve^seket. Olyan szigorlatokat kell rögtön letenniük, amiket a előtt a szigorló hónapok után tet­tek le, tehát még nagyobb szükségük van az egyéni tanulási idő­re. Meg lehet csinálni de nagy tiltakozás lesz ellene.

Next

/
Thumbnails
Contents