Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1951. szeptember 6., I. tanácsülés - Bizottsági vélemény: dr. Rubányi Pál III. sz. Sebészeti klinika tanszék vezetésére alkalmas-e
A budapesti orvostudományi egyetem tanáosa a dékán javaslatára Sebesteny, Zoltán Imre, Zinner és Straub professzorokból álló bizottságot küldött ki Hedri professzor elnöklete alatt annak elbírálására, hogy Rubányi Pál dr.-t a bizottság a III.sz.sebészeti klinika tanszék vezetésére alkalmasnak tartja-e. A fenti bizottság 1951 szept. 11-én foglalkozott Rubányi Pál dr. tudományos munkásságával. Életrajza: Dr.Rubányi Pál 1904- julius 20-án született Budapesten. Atyja nagyapja és dédapja gyakorló orvosok voltak. Elemi és középiskolá - it Budán végezte, végig kitűnő rendű volt, az érettségit 1921-ben tette le "praeclarus" jelzéssel. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem orvosi karán végezte el, orvosi oklevelét 1927 október 1-én nyerte el. Már mint orvostanhallgató 1924- szeptember 1-től kezdve az I.sz. kórbonctani intézetben dolgozott gyakornoki minőségben Buday professzor mellett, doktorálás után is még egy évet töltött az intézetben, tehát összesen 4 évig volt kórbonctanon. 1927-28-ban egyetemi pályadi^'at nyert a "Csontvelői megaka- riocyták szerepe a thrombosisbah" című szövettani és állatkiserleti munkával, 1928 szept. 1-én kelrült az I.sz. sebészeti klinikára, ahol előbb mint mütőnövendék, majd mint mütőorvos és osztályvezető tanársegéd működött. 1939-ben a kultuszminiszter nem járult hozzá további kinevezéséhez, azonban ennek dacára tovább dolgozott a klinikán 1944 márciusáig. 1944 márciusában Bor-ba deportálták, ahonnan a partizánok szabadították ki. Hat hétig partizán kórházban dolgozott mint sebész, azután Temesvárra került, ahol az ot,tani Apararea Patristica kórházának vezető sebésze volt 1945 júniusig. 1945 nyarán került Pestre. Ismét az I.sz. sebészeti klinikán dolgozott mint tanársegéd 1947 májusig, amikor is a klinika cseré - vei kapcsolatban a Baross utcai klinikára került mind1 adjunktus. 1949 szeptemberben ideiglenesen a III.sz.sebészeti klinika vezeté sével bifcták meg addig, amig Petrovszkij professzor át nem vette októberben a klinika vezetését. Azóta mint a professzor helyettese és a klinika adjunktusa dolgozott a III.sz. sebészeti klinikán. 20 tudományos dolgozata jelent meg, számos előadást és bemutatást tartott. 1950 tavaszán a "Sebészeti mütéttan" tárgyköréből magántanári képesitést nyert. ' 1951 júniusában a budapesti orvostudományi egyetem tanácsa másodprofesszorrá való kinevezését javasolta az egészségügy miniszternek. Petrovszkij professzor távozása óta vezeti a III.sz. sebészeti klinikát. 1945 óta tagja az Orvos-Egészségügyi Szakszervezetnek. Két évig volt a Sebész szakcsoport főtitkára, az Archivum Chirurgicum szerkesztője, jelenleg a "Magyar Sebészet" felelős szerkesztője. 1946 óta tagja a M.K.P.-nak, illetőleg a M.D.P.-nak. Tudományos munkái: 1. /A thrombosis és a csontvelői megakariocyták magatartása közti összefüggés./Az 1925-26 tanévben a& I.sz.Kórbonctani intézetben végzett kísérleti munka, amely egyet, pályadijat nyert./ 2. /A csipőizület sugárgombás megbetegedése.Orvoské^z.1935 é.Verebély 3. /A fertőzésmentes csontelhalásról. /Magy.Seblsztárs.23. naggyülésének munkái 1.
