Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1951. november 22., VI. tanácsülés - Docensi állások ügye
- 19 az egyetemi docensség egy végeleges kinevezés, szigorúbb mértéket kell alkalmazni a személyi elbirálás tekintetében. Továbbá javasolja, hogy ha jelenleg több előterjesztés van és kevés állás, szigorítsák meg a követelményeket, viszont ha sok ilyen állás van a mérték csökkenthető. Sebestény: javasolja a kérelmek-régi módszer szerint való elbírálását. Felteszi a kérdést, hogy ha a más állásokkal leterhelt docensi állásokat elveszik, mi lesz azokkal, akik erekre az állásokra voltak kinevezve. Haynal; a klinikai főorvosi állások a múltban is végleges állások voltak és ezeket nagyon jól megvizsgálták, tehát akik ki vannak nevezve int.tanárnak, azok automatikusan decensek lesznek. Egyetért Gömöri professzor szavaival, hogy a doensség nem egy tudományos grádus,^mint^ahogy a professzorság sem az^ azon» ban egy tudományba intézetnél rendszeresitett állás. Ebből a szempontból szigorúan meg kell vizsgálni. Nem gondolja, hogy miután fontos osztályok élére szükség van vezetőkre, ezek szükségszerűen docensek legyenek, - legyenek ha erre alkalmasak, de ne szükségszerűen. Azonban ebben az esetben a minisztériumnak módot kell találni arra, ho^y amennyiben bizonyos klinikáknak osztályvezetőkre van szüksége, ezek az állások megmaradjanak annélkül, hogy docensekkel töltenék azokat be. Gondoskodni kell arról, hogy a klinikák ezeket az állásokat más formában megkapják. A docensi kinevezések kérdését szigorúsággal kell nézni. Most fog az orvostudományi kar levizsgázni, hogy megjfelel-e a kormányzat beléje helyezett bizalmának, mert ha nem megfelelő embereket helyeznek ezekbe az állásokba, azért egyszer a Kar fog felelni. Dékán: Akik már kinevezett intézeti tanárok, azok docensek lesznek, ez nem képez problémát. Probléma csak az^1952.január 1-ig terjedő idő képez, mert 1952. január 1.-től kezdve a rendelet végrehajtási utasitása előirja, hogy a docensi kinevezés miként történjék. Másfél hónapi idő van, amikor még^ joguk van a régi módon előterjesztést tenni, tehát felelősségtől áthatva olyan embereket javasoljanak, akik megfelelnek. Littmann: javasolja, hogy az intézeti tanári'állások ne az egyetem állásai legyenek, hanem tanszékekhez legyen kötve. Ha az egész egyetem központi tartalékja marad és személyhez kötött lesz, akkor hol az egyik, hol a másik intézetben lesz komoly létszámprobléma. Bálint: javasolja, hogy 1952. jan.-l-ig a befutott kérelmeket a régi módon tárgyalják meg. Horváth: a jövő évi költségvetési hitelek és az állások intézetekre és klinikákra vannak felosztva, tehát a docensi állások is megvannak tervezetben. Nem az egyetem állásai lesznek, hanem fel lesznek osztva. Ha az illtő intézet nem tudja betölteni a docensi állást, azt le lehet terhelni más állással. Mivel a tansegédszemélyzet létszáma az ágylétszámhoz van kötve, nem lehet a státusban differencia, legfeljebb arról Ihet szó,hogy ha az egyik intézetnek van docensnek megfelelő személye, elcseréli állását egy másik intézettel. t