Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1947-1948
1948. június 22., X. folyt. rendes tanártestületi ülés - II. fokú magántanári képesítések
ШШШШЯШЯКШЯЁШКШЁЁ^ШШ Dr. S с h г a n z г Dénes tudományos dolgozatainak másodfokú birálata. Tekintetes Tanártestület ! Dr. Schranz Dénes "Törvényszéki stomatologia" c. tárgykörből magántanári képesitését kérte. Tanártestületünk folyamodó kérését I. fokon elfogadta és tudományos dolgozatainak elbírálásával Dr. Balogh Károly és dr. meze Gyula ny.r.tanáru urakat bizta meg. E megbizatasyí/nak az alábbiakban kívánunk eleget tenni. Dr. Schranz Dénes 58 dolgozatot, illetve közleményt mellékel. Ezek között 11 német, 1 francia nyelven is megjelent. A kazuisztika 24, különböző vizsgáló módszerek, eljárások stb. ismertetésével foglalkozik 15 közlemény, dolgozat, 2 közlemény kongresszusi, tanulmányuti beszámoló. Az önálló kutatási dolgozatok száma 12. A munkák között 3 könyv is szerepel . A törvényszéki orvostan természetéből folyik, hogy a dolgozatok között sok a kazuisztika. Ezekben a közleményekben Schranz dr. a mérgezések heveny, idült elváltozásaival, szövődményeivel, kimutatásaival foglalkozik. Alapos felkészültséggel közli a fejlődési rendellenességeket, a hirtelen halál okait, a lövési, egyéb erőmüvi sérülések tanulságos eseteit, a spontán vetélés okait, foglalkozik a rohamos szüléssel, stb. Általában kazuisztikai munkássága sokoldalú és arra jellemző, hogy nem irodalmi kuriozitásokat közöl, hanem nagy gyakorlati érzékkel válogatja ki eseteit, amelyeket a pontos megbizhatú leirás, irodalmi kiegészítés miatt a szakember mindig szív esen felhasznál, azokban sok értékes meglátást _talál. orvostani Dr. Schranz szivesen közöl törvényszéki és egyben általános gyakorlati vonatkozású ismereteket. A széngázmérgezésekre vonatkozó közlése, különösen az orvosi bizonyitványra, látleletre és a halottkém- lésre vonatkozó közleményei, munkái a gyakorló és elsősorban a hatósági orvosnak nyújtanak nagy segítséget. Tanulmányuti beszámolóiból bepillantást nyerhetünk a törvényszéki orvostan, rendőrorvosi intézmény stb. külföldi állásába, szervezetébe. Az önálló munkák közül megemlítjük azt, amelyben két éven át tanulmányozta a különböző légyfajták /hullalegyek/ fejlődését. Megfigyelései a halál után eltelt idő meghatározására használhatók fel. Kiemelendő az a két dolgozata, amelyben az újszülött szőrzetének a velösödéséről számol be. Nagy anyagon /144 eset !/ végzett vizsgálataiból megállapítja, hogy a pillaszőrök velösödése nemcsak az érettség, hanem az élveszülöttség megállapításánál is felhasználható. A folyamodót mindig érdekelték személyazonosság különösen az életkor meghatározás problémái. Idevonatkozóan a legértékesebb a felkarcsontokra vonatkozó vizsgálata, amelyet az irodalomban egyedülálló nagy anyagon /537 esethen !/ végzett, több éven keresztül. A csontosodási magvak fellépése, összeforradása, a velőüreg vándorlása stb. stb. megfigyelése alapján sok értékes adatot szolgáltatott közöttük számos újat, éppen abban a kritikus életkorban /a csontosodás befejedődése utáni időben/, amikor a csontvázon a szakértő vajmi kevés támpontot talál a kor meghatározására. Számos téves irodalmi adatot /Wachholz, stb./ is megcáfolt alapos, nagy kritikával megirt dolgozataiban. ./.
