Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1947-1948
1948. június 15., X. rendes tanártestületi ülés
Dékán; az liléét megnyitja a határozatképességet megállapítja és a jegyzőkönyv hitelesítésére dr*. Sebestény Gyula és dr. Sós József ny.r. tanárokat kéri fel. Dékán; jelenti, hogy Baráth Jenó c.rk. tanár, magántanári képviselő a mai ülésen nem tud megjelenni és kimentését kéri. Nevezett bejelentette, hogy kb. július 5-10-ig new-yorki utazása miatt távol lesz. Egyben dr.Premi Gábor c.rk. tanárt kéri meghatalmazni, hogy helyette a f. félévvégi indexeket láttamozza. Tudomásul szolgál. Dékán; jelenti, hogy dr.Sós József professzort az Államfő 1948. május _.-ával ny.r. tanárrá kinevezte. Ebből az alkalomból melegen üdvözli. Sós József; Dékán szavaira válaszában megköszöni a tanártestület jóindulatát és támogatását, amely lehetővé tette, hogy a Kar tagjai közé és Hőgyes egykori intézetének élére kerüljön. Tudományos területen az intézetet a kísérletes kórélettani kutatás szolgálatába kívánja állítani, Mansfeld, Verzár, Beznák intézeteinek szellemében. Nagy súlyt kíván a tanításra fektetni. A kórtant a klimikumok előkészítőjének és ösz- szefoglalójának tartja. Az orvosi gyakorlat igényeihez fogja alkalmazni. Rendszeres és céltudatos tanításával a klinikai tanulmányok hatásosságát és ezzel az orvosképzés javítását kívánja szolgálni. Dékán; jelenti, hogy dr.Faragó Ferenc professzort az Államfő 1948. junius 7.-ével ny.r. tanárrá nevezte ki. Ebből az alkalomból melegen üdvözli. Faragó Ferenc; Dékán szavaira a következőket válaszolja; Mélyen tisztelt Orvostudományi Kar! A Dékán Ur megtisztelő szavait hálásan köszönöm. Életemnek minden bizonnyal a legünnepélyesebb pillanatát jelenti, amikor itt állok a Tekintetes Kar előtt és meghatódva mondok köszönetét azért, hogy a Kar lehetővé tette, hogy én az ország első Egyetemén tanszéket foglalhatok el. A meghatottság érzése vesz erőt rajtam, amikor arra gondolok, hogy annak az orvoskarnak a tagjává neveztettem ki, melynek nem kisebb egyéniségek és tudósok voltak a tagjai, mint Semmelweis, Balassa, Markusowszky, Hőgyes, Korányi. A nagy egyéniségek és tudósok traditiója - úgy érzem - kötelezettséget jelent arra, hogy szerény tudásomat és tehetségemet, valamint minden erkölcsi erőmet teljes mértékben a facultas szolgálatára szentdjem és arra, hogy tőlem telhetőleg megfelelhessek annak a nagy kívánalomnak, amelyet ennek az egyetemnek a régi, a mai és a jövő színvonala állit elénk., - Egy neves bakteriológus már 1901-ben mutatott rá arra, hogy a jövő klinikusa immunbiologus lesz. Jóllehet a klinikusok között akkor ez a megállapítás merésznek látszott, az azóta eltelt közel 50 esztendő ezt teljes mértékben igazolta. Ma a klinikai munkában senki sem nélkülözheti az immunitás tan és a bakteriológia alapvető, sőt néha egészen részletes ismeretét sem. Ezt nemcsak abból látjuk, hogy a klinikus orvos társaink gyakran meritenek tudományos problémákat az immunitástan és a bakteriológia területéről, de látjuk e tudományág fontosságát abból is, hogy a klinikus a betegágynál észlelt sok jelenségnek amegmagyarázására csak immunitástani ismeretek birtokában vállalkoznat. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy ez a tudomány az elmúlt évtizedek“során annyira kifejlődött és olyan mértékben lett fontossá, hogy ez többé nem szorulhat háttérbe és ennek alapos tanítása és művelése elsőrangú egyetemi feladataink közé tartozik. — Az immunitás tan és a bakteriológia azonban nemcsak a klinikus mindennap igénybevett tudománya, hanem a modern közegészségügynek egyik biztos alapon álló pillére is lett. Ne említsek-mást, mint azt a tényt, hogy a járványos betegségek kórokozóinak a megismerését ée ezzel együtt a leküzdését is a bakteriológiának köszönhetjük. Továbbmenve pedig az immunitás tudománya hozta azokat a nagy vívmányokat, amelyeket ma a propliylacticus oltások alakjában az egész müveit világon nagy sikerrel alkalmaznak és amelynek eredményeként a pusztító betegségek egész sorától tudtuk a mai civilizált embert megmenteni. Itt sem túlzás azt állítani, hogy vannak beteg-
