Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1947-1948

1948. április 20., VIII. rendes tanártestületi ülés - Esetleges indítványok

N Szervezeti Szabályzatunk a kin önvéleményben felhív'tt

61. *.-áriái: az a rendelkezése, ' amely szerint az Egyetemi Tanács a tudón ánykároknak a tanszékek betöltésére vonatkozó határozatait érdéi: la- •;esen nem bírálhatja fülül s a betöltésre nézve javaslatot nem tehet, nem a különvélemény mellett, hanem ellene szél, mivel szinte az következik, hogy a Tanács, ha alaki szabálytalanságot nem állapit meg, -a kor jelölési határozatát a miniszterhez továbbítani köteles, a Miniszter ellenben azt a 24. §.4. bekezdésének határai között érdemben is felülbírálhatja.

Mindezek alapján a Szervez ti Szabályzatunk 37. §-ának 4. bekezdése értelmében az a kari tag, akinek véleményét a. többség által elhatározott ielöl .'.si sorrend nem fedi, különvéleményt nyújthat be. A különvélemény'bejelentésének egyedüli korlátja az idézett bekezdésben felállított az a feltétel, hogy különvél nényt csal: az a kari tag jelenthót be, aki a tanácskozás fal; -urnán a hozandó határozat ellen felszólal i. Ez a feltétel is véleményem szerint nem a szabad véleménynyilvánítás gúzsbakötését, hanem ellenkezőleg, annak serkentését szolgálja.

Annak a kari tagnak a számára kívánja lehetővé tenni a különvélemény bejelentését, aki már a tanácskozás folyamán állást foglalt azzal a véleménnyel szemben, amelyet a kari többség magáévá tett és már a szavazás előtt önön véleményének helyességéről törekedett meggyőzni a kar többi tagját.

Bizonyos, hogy az ilyen kari tag véleményének ó-különvélem ny nélkül is - nyoma lesz a jegyzőkönyvben és arról a jegyzőkönyv ut ián esetleg a Miniszter is tudomást szerez, ámde a radsirta jegyzőkönyv sohasem adhatja vissza oly pontosan és meggyőzően a kisebbségi véleményt, mint an már szóvivője. Ezenkívül figyelembeveendő az is, hogy a kisebbségi álláspont képviselője a kari ülésben gyakran még nem tudja a többségi jelölés ellen szóié valamennyi argumentumát megfelelően kifejteni, a többség# véleménye csuk a kari illésben alakul ki végleg és ezért 1 ehetőthS«O* kell neki nyújtani arra, hogy azokat különvéleményben is elmondhassa. Grondőljünk például arra a nagyon gyakran előforduló esetre, hogy egy kari tag a megüresedett tanszék betöltése céljából kiküldött bizottságnak a kari többség által elfogadott jelentéséről csak a kari ülésen szerez tudomást és ezért csal: rögtönzött ellenvéleményt nyilváníthat, annak gondosabb n e goкод Л в ára azonban bizonyos időre van szüksége, hogy a^tanszék betöltése szempontjából talán döntő fontosságú állítását, például azt, hogy-a kar többsége által jelölt egyik pályázó valamelyik müvében plágiumot követett el, tudományos álláspontja elavult stb.,stb., vagy pedig azt, hogy a kedvezőbb helyen jelölt pályázó kevósbbé alkalmas a tanszék ellátására, mint egy kedvezőtlenebb helyen jelölt pályázó, mivel külföldi tudományos szaktekintélyek utóbbit tartjuk kiválóbbnak"ctb.,stb., könyveimek és lapszámok, adatok ós idézetek tömkelegével bizonyíthassa. Megfordítva könnyen elképzelhető az is, hogy - amint azt éppen"egy karunkban előfordult és fentebb ismertetett eset is mutatja, a kar többcége a bizottsági előadó jelentését leszavazza valamelyik tag oly érvei alapján, amelyeket elsőbb nem ismert és amelyeknek alapos megcáfolása ugyancsal:'bizonyos időt vesz igénybe. A különvélemény előterjesztése épp arra szolgál, hogy a tanácskozás során a többségi véleménnyel szemben már’állástfoglalt kari tag a maga velemonyót tudóshoz illő alapossággal Írásban fejthesse ki.

III. A Szervezeti Szabályzatot és annak 37.§.-át hitelesen

csak az a jogalkotó tényező értelmezheti, akitől ered: az államfő. Amig , z m g nem történik, a kari határozatban és a miniszteri leiratban kifejtett jogi álláspontok mindegyike vitatható. Tételes jogszabályainak - sajnos- rom biztosítanak . z egyetemi önkormányzati hatóságok részére •■-.r asz - jo ;ot a közigazgc tás i bíróság előtt és Így a vita bírói utón nem dönthető el. A karnak a miniszteri leiratban kifej lett nézetét mind'.„fi dig, áriig az att^'l .1 nem tér, határozataiban és intézkedéseiben szem előtt°keil tartania, de os nem all útjában annak, hogy a kar áll-*£öpontjának a fentiek szerint eddig elmaradt indokolását a Miniszter úrhoz felterjessze és őt nézetének revidiálására felkérje.