Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1947-1948

1948. április 20., VIII. rendes tanártestületi ülés - Esetleges indítványok

tel v. gy nyilatkozattal lehessen élni. bz a lehetőség ugyni, 1 . i ellentmondásban van a titkos szavazás lényegével és megfosztja ar j minőén logikus értelmétől ás igy az i cl e vont ko z ő la g ma. örvénye r ; )g~ szabályok logikai helyes magyarázat szerint nem is lehetnek mér Sri el- • miiek, mint olyanok amelyek kizárják 'z érdemben v .le jogervs!. L vagy nyilatkozat lehetőségét,

A titkos sza ázás értelme ugyanis abban van, hogy egy f ef f.c egy konkrét ügyben indokolás nélkül érdemben árinth c te tie n ül ás kollektiv felelősséggel úgy foglalhasson állást, hogy ez egyes tagok állásfoglalása a hivatali titok intézmény szerű védelme alatt áll. az a lényeg- szerűség tehát kizár minden egyéni felelősséget éc igy egyrészt szükségtelenné-, másrészt azonban egyenesen megen: sdhetetlsnná teszi, hogy egyesek a m-'uk álláspatjának a felettes hatoság előtti megüöokolásával álláspontjuk t felfedjék e ezzel a titkosság megsértésével a többiek álldsfogalását is megállapíthatóvá tegyék. Ha ezt lehetővé Äszűk- éc i határozat me gills pitha tóla g erre irányul- úgy értelmét vesztette c titkos szavazás es azok helyébe mindenhol nyilt szavazás volna elrendelendő,

A bizottsági javaslat érveinek külön-külön cáfolásába- nem bocsátkozom, nem pedig egyrészt azért, mert azokat a titkos szavazás lényege ás az érdemben való jogorvoslat vagy nyilatkozat logikai ellentmond a. inak kifejtésével már a lapve tőle ge se n megcáfoltam s- "• '.vas logisch unmöglich ist, kenn auch nicht Inhalt von Hecht enormen werden .. • , szögezi le Moőr Gyula a deine Hechtelehre , îh curi :oht und* Hechtet pos it ivi s mue ” c. tanulmány zrv.n ? bölcse' v ti eitelt,- másrészt pedig azért nem, mort a konkrét ügyben nem a?:rél van sző, hogy de'’ lege la ta ni a jogszabály értelme, vagy de lege. ferenda mi leh: t jogszabály rar ta lom, hanem arról, hogy jól vagy rosszul de jogerősen eldöntött ügyet jogi helyesség szempontjából lehet- c tovább ~ ad infinitum- eljárás tárgyáv . tenni. Ez alaki jogi kérdés és a ma érvényes alaki jogi elrendezés ezt nem engedi meg.

A Kari ülésen arra, hogy a jogerős hotároza c érdemi megváltoztatására irányuló kari határozat - az anya Д vonatkozások imént kifejtett se be zho tőségétől eltekintve - alapvető törvényi illetve jogelvi aV i rendelkezésbe ütköző többször is r ámutattam és javasoltam, hogy ennek elkerülése indokából vegye tudomásul a kar a jogerős döntést s ha a kar egy vagy több tagja azon rz állásponton van, hogy a titkos szavazással eldöntött ügy érdemében a különvél: mény megengedendő úgy ne c jogerős mini: zte ri döntést támadja amely de lege lata helyesen s megtámadhatatlanul és me gv ált о z t a tha táti nul döntött igy, hanem de lege ferenda tegyen indítvány szerű javas!.tot a ma érvényes és más értelmű rendelkezések megfelelő megváltoztatására

A kari döntés áll is foglalása az alábbi;

A jelölési jog a. karnak az a joga, hogy egy megüresedett tanszék betöltés: tekintetében a vallás és közoktatásügyi Miniszternek javaslatot tegyen. A Szervezeti Szabályzat 27.§.~ának 4. bek. szerint a -iniszr-r az '.11a mfő ne к a kar jelölésének figyelembevételével tesz előtérj 'isztést. Ebből következik, hogy a Miniszter oly személyt ki- n-Vv-zórre дет terjeszthet elő, akit a leér nem jelölt, de a kor jelölésének sorrendjéhez kötv. nincs, bár azt a bevett gyakorlat szerint- kivételes esetektől eltekintve - figyelembe szokta venni. A j lölés sorrendje teürintetében dühben a kari Ír t hoz.;t lényegében csak véleménynyilvánítás, amely a Miniszter tájókort fására szo3gél, hogy

a tanszék betöltése szempontjából tekintetbe jövő pályázók közül a ke r•kit tart Icgcürelmasabbnak és kit ilstőleg kiket kevésbé alkalmasnak.

A Dékán jelölés sorrendjére vonatkozó határozatának k.ftős jellegét / a jelöltek kiválasztása tekintetében köti c Minisztert,

"orrerf tekintetében azonban nem/ szcmelói téveszti.

így fogva fel a jelölési jogot a jdölés sorrendjére vo: .f.eocó kari határozattal szemben is benyújthat' különvélemény célja-az, hogy