Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1947-1948

1948. április 20., VIII. rendes tanártestületi ülés - Esetleges indítványok

Л kari ülő г. elvi döntése eszel özemben érdemi külön vő 1 em íny - re jogositja. a kar mindazon tagjait, akik a jelölés kérd'sóben pr- "agy kontra nyilatkoztak. Ez a döntés ellentétes u;y a jelölési j -, ujnt a kari tagok tudományos meggyőződésének szabad megnyilatkozását biztosítani kivdnó titkos szavazás lényegével, de ellent'tec az értől er: szeri!1 у ezeknek az intő zmőnyszerüségeknek szolgálni kívánd Sz‘-r\* zoti Szabály - zat 37.§.-ónak logikailag helyes érte?mezősével is s ezért a titkon • havazással eldöntött jelölési ügyekben csak azok í.lh.. tnelc különv .omén.y- nyel, akik alaki szabálytalanság miatt szólaltak fe? /emeltek óvást/ s ezt kívánják rx felügyeleti hatóság által orv- .'-(»Itatni.

A írül ön vő 1 о raény alapján a kari tagok többsége fok nem terjesztett álldepóntjáhak ismerete hiányában úgy határoztam, hogy a választások és jelöldsoknői a titkos szavazás érdeme t- eintet ben külön- v 'len:.:.; i ' helye nincsen, ilyet legfeljebb a szavazás /választás/ alakiságával kapcsol atban lekot előterjeszteni.

A kar e leiratomat jelentés végett kari bizottságnak adta ki, amely jelenté'sít a karhoz beterjessztette. A karnak az elmúlt tan-*

• ’.A. on kü'i önvéleraény t bejei шЬб tagja a f. aj ívben dékáni tisztet visel.

ar túlnyomó többsége a kari bizottság jelentésének hozzám való folté posztósét kívánta, amire a dékán a kari határozatot, mint törvénybe, i ’ ni.../leg ..'Ital-.Inos jegel vb'; ütközés a Szervezeti Szabályzat lő.y-ában bi -f ait- tt jog: mai fogva az Egyetem Tanácsa utján hozzám felterjesztette.

A Dekán felterjesztésének lényege a következőr

A kari határozatnak törvénybe, illetve általános jegel.be étkézéu get abban állapi tora meg, hogy abban a kar egy konkrét ügyben a legmagasabb közigazgatási fórum által, tisztán jogkérdésben hozott s igy jogerősnek tekintendő határoz: t jogi helyességét vitatva, annak mogvéél toztatását leéri.

Megitiloséra szerint azonban a szőbanforgá jogerős határozattal a vitás jogkérdés megtamadhatatlanul és m о gvá 1 to z t a th a t a t .1 ürül véglegesen, illetve addig el lett éÖntve, nig a döntői oka ójául szolgált jogszabályok érvényesek. Miután pedig azok vitathatóit!; mi érvényesek, nincs jogi lehetősége a döntős jogszerűsége vitatásának a lóéul azt '■■■ Urnák a különvélemények tárgyában kelt végső fokú ős jogon és hat tirez- uh a karnak egyszerűen tudoráéul kellett volna vennie.

Nézetem szerint a kar bármely tagja csak egy külön. 11 •' indítvány formájában de lege ferenda tehet módosító indítványt azokro a jogszabályi rendel ire zések re vonatkozólag, melyek a szóban forgó jogar-'s határozatnak de lege lat ti alánjául szolgáltak, de nem bocsátkoz:!:, tik vitába a de lege lata hozott jogerős döntéssel.

Egy közigazgatási jogerős határozat ellen csak ujrafelvételi jogorvoslat vehető igénybe /1929 :XXX.te.52.§/, ennek azc.ér ah, a kari határozat sem nem nevezi magát, de nem is minősítheti in na se, hiszen nemesen benne uj ős az ügy Tárgyalásának során /■ kar tagjai által nem használhatott, a tényállásra vonatkozó dönt" bizonyítékról szél, лат/

*.i zárói xß arról, ho *y nem írt egyet a vonatkozó j gi rendelkezések 'rts - .nu/. isivel, tehát э r, 'szerűen vitatja a jogerő g haté-ozat j vsz rü 3é gét, ar Lnek azonban jogi lehetősége, ill at ve nemen redet ta égte, a már ki fa -t-. tt ókoklíál fogva nincsen.

A hozott kari .határozat jogi megengedettsége szempontMból •pedig teljesen fegyelmen leivel hagyandó ez, hogy érvei mennyiben helytállóak, . izzón a jogerősséget az esetleg kimutatható j:gi helytelen- só g ser érinti- a felhozott érvok azonban non is helytállóul:, aminthogy nem is lehet helytálló érveket felhozni a határozat által helyesnek talált azon álláspont vécéit.éré, hogy a titkos szavazással eldöntött ügy érdemében a titkosan szavazók részéről, a felettes hatóságokhoz jogorvoslat;

Ik 1