Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1947-1948
1948. február 17., VI: rendes tanártestületi ülés - Referálásra kitűzött ügyek
Dr.Baló József ny.r.tanár s.k. ' • Dr.Sebestény Gyula s.k. s-k-. Dr.Suazn^kJstvún s.k. ▲ II*kórbonctani tanszék betöltésére tehát,dr.Haranghy László ;dr.Sümegi István és dr*Zalka Ödön jönnek elsősorban tekintetbe. Dr.Haranghy László eddigi pályáján bebizonyította,hogy a kórbonctan tanszékének betöltésére alkalmas.Egész pályája nagy tudományos érdeklődésről és kiváló képességről tesz bizonyságot.A kiváló képességekkel benne törhetetlen szorgalom és tetterő parosult.Az a néhány év, amely alatt Kolozsvárott a kórbonctan tanszékét betöltötte,elegendő volt annak bebizonyítására.hogy bem érdemtelenül került tanszékre. Eemcsak sajátmaga fejtett ki értékes munkásságot,hanem lelkes tanítványokat is gyűjtött maga mellé.Haranghy azt is megmutat ta, hegy a klinikusokkal való intenzív együttműködés milyen értékes eredményekéhez vezethet.Éppen ezért'sajnaiatosnak kell tartanunk,hogy 1944.dec. 9.-én Breslauba távozott.S.I.S.behívóval rendelték Breslauba,ahonnan csak 1945*okt. 15.-én tért vissza.A román állami magyar egyetem szervező bizottsága Haranghyt még távolléte alatt is tanszékre jelölte és később a marosvásárhelyi egyetem tanszékét elfoglalhatta.A bizottság elismeri Haranghy érdemes múltját és értékes tudományos teljesítményét de úgy véli.hogy Haranghyra Marosvásárhelyen nagy szükség van és ' ezért őt a II.kórbonctani tanszék betöltésére nem hozza javaslatba.' Dr.Sümegi István egyénisége bővelkedik értékes vonásokban. Egyetemünk neveltje és az egyetemet jóban,rosszban.hüségesen szolgálta. Tudományos munkássága értékes és sokolaalu.A sokoldalúság abból folyik,hogy egy időben a kórboncnoki pályával szakítva,belgyógyásznak ment és a gyógyászat kérdéseivel foglalkozott.Belgyógyászt ténykedése érdeklődését olyan terekre vezette,amelyek a kurbonctantól kissé távol állanak.A speciálizálódás mai korában helyesebb,ha a szakember- működését egy munkaterületre koncentrálja.Bizonyos,hogy a theoretlkus szakma művelése sok lemondást követel,Hazai viszonyaink közt hosszú ideig kell várakozni a megürülő tanszékekre.Ezek betöltésekor azonban elsősorban azokat kell tekintetbe venni,akik a kérdéses szakmát teljen erejükből, megosztás nélkül müveit ék. Dr. Sümegi kórboncnoki pályája alatt csak a közelmúltban került önálló hatáskörbe.Itt fog kiderülni, hogy milyen eredményeket tud önállóan elérni és képes lesz e tanítványokat nevelni, Dr. Zalka Ödön a kórbonctant egyedül és kizárűlagosan művelte. 1928-ban a Szent István kórház kórboncnok főorvosa lett.Ez a pro— sectura változatos és gazdag anyagával sok lehetőséget ad a tudományos munkásság kifejtésére.Dr.Zalka Ödön a kínálkozó lehetőségeket alaposan felhasznait a. Működés ében a szakma rajongó szeretető nyilvánul meg.Tu- domájnroa működése ernyedetlen és ere ómé nyes. igen erős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik.Mint szakembert pathologusnak hívták a Rochester General Hospital-ba,tanárnak a beiruti amerikai egyetemre, Dr. Zalka bár nem egyetemen müködött*|maga koré gyűjtötte a tanulni vágyó fiatal orvosokat és orvos tanhallgatókat. Át vudta ültetni másokba a szakma iránt táplált érdeklődést és lelkeséffdést.Türelmesen és kitartóan oktatta és vezette a fiatalokat,akik vezetése alatt értékes tudományos munkásságot folytattak.A bizottság ezért úgy látja,hogy a szóba kerülő összes szakemberek közt a II.Kórbonctani tanszék betöltésére leginkább alkalmas Dr.Zalka Ödön.Az ő szervező készsége,mint a siékesfóvárosi közkórházak központi igazgatójának helyén megmutatta,meg fogja teremteni a II.kórbonctani intézetet. A bizottság tehát javasolja,hogy II.kórbonctani tanszéket a Tekintetes Kar meghívással töltse be és arra hívja meg Dr. Zalka Ödön egyetemi rk.tanárt.a székesfővárosi közkórházak központi igazgatóját és a Szent Rókus kórház kórboncnok főorvosát. é Budapest,1948.február 17.
