Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1947-1948
1948. február 17., VI: rendes tanártestületi ülés - Referálásra kitűzött ügyek
7 / Dr.Sümegi István életrajzi adatait 1894- márc.24.-án született Budapesten.Édesapja néh.Dr.SÜme— gi József megyei főorvos, e.ü.tanácsos volt.l9U-ben tett érettségit és ugyanekkor iratkozott Ъе az orvosi fakultásra.1913/14-'ben az I»Anatómiai Intézetben volt kinevezve mint demonstrator, 1914 jun.-1919 márc.-ig katonai szolgálatot teljesitett.1918 aug.lO-én orvosdoktorrá avatták.1918/ 19-ben ismét az I.Anatomiai Intézet gyakornoka volt.1919-1921-ig az I. kórbonctani Intézet gyakornoka volt és ugyanekkor a SztiLászló kórház proseoturáján segédorvosként működött.192l-1929-ig az I.Belklinikán mint díjtalan,majd dijas gyakornok és végül mint tanársegéd tett szolgálatot. Ez alatt az idő alatt 33 tudományos dolgozata jelent meg,amelyek közül 6 pályadijat nyert .Héh.Bálint prof.halálával 1929 okt.-ben a II.Kórbonctani intézetbe lépett át,mint dijes tanársegéd.Mint ilyen és később mint adjunctus az intézet boncolási anyagát az újonnan felállított pathologiaí és biochemlai osztály vezetőjeként dolgozta fel.Később ugyanennek az intézetnek rákkutató osztályán működött,ezenkívül' előadások és gyakorlatok tartásával ki vette a részét a medikusképzésben.A Kórbonctani intézetben 11 évet'töltött, majd 1940-ben az akkori törvények értelmében távoznia kellett.A 11 év alatt 51 tudományos dolgozata jelent meg,1934 dec 21-én a budapesti Orvostudományi Kar magántanárrá képesítette. 1935/36 tanévben Buday Kálmán nyugalomba vonulása alkalmából megbízatást kapott a tanszék vezetésére. 1935-ben a budapesti Orvosegyesület a rákkal foglalkozó dolgozatait az id.Johan Béla jutalomdijjal tüntette ki.1936/37 évre a romai nemzetközi Bocconi pályázaton rákkal foglalkozó munkál,mint az első négy legjobb munka egyike Írásos dicséretet nyertek.ügyanebben az évben a Magyar Pathologusok Társasága a nehézfémek hatásáról szóló referátum tartásával bizta meg.Ugyanezen évben megnyerte az OTI orvosi szakosztályának az ólomraérgezésre kitűzött pályád!ját.Ez a munkája az Arch.f.G-©^ werbepathologie cimü folyóiratban is megjelent. 1940 szept.1-1944 jul. 1.-ig a Batizfalvy szanatórium lal tóriumában működött,innen 9 dolgozata jelent meg. A felszabadulás után az Orvoskari Tanártestület a kórból tani intézet vezetésével és szigorlatok tartásával bizta meg,1946-baju a rendkívüli tanári elmet nyerte el. 1945 márc. óta mint ideiglenesen kinevezett főorvos a MÁV Kórház proseoturáját és 1946 ian.l óta a HABI Kórházának prosecturáját vezeti.Egy 160 oldalas'monográfiája a porphyrinekről megjelenés alatt áll a baseli Kärger cégnél. s * Dr,gMegj István egyetemi rk.tanár dolgozatainak jegyzete... / 9 1./ über das Verhalten des int rave sikalen Druckes bei Harnblasenstörunge] nach Erkältun/fien,klin,Wochenschr#1918 No.24*/' 2i/ Torgetäuschte Fazialislähmung/Feldärzt.BL.1918/. * 3;/ a spasmolyslnnél nyert tapasztalatainkról/ B.0.Ü.1922 Но.21*/ 4«/ A késői chloroformhalál eseteiben található máj elváltó zások kórere— detéről /taagy.0rv.Arch.1922/. ' ' 5i/ Erfahrungen mit Tonolysija /iher .d.Gegenv.1922 Но.12./ ' • 6./Über die wirkliche Adrenalinempfindlichkeit der Hypertoniker/ Hl.W.ftÜ 1924/ 7i/Die Adrenalinblutdruckkurven der essentiellen Hypertoniker/ EL.W.1925, 8I/A hypertoniások valódi adrenalinórzékenységéről/ Orvosképzés XlV.köt., 9i/Az obiigát Wassermann reactióról/ Orvosképzés fIT.kötet./ 10./A valódi adrenalinérzékenységről ulcus ventr.és asthmo bronch.eseteio^ött reticuloendothelialis rendszer műkő*-i/> I !
