Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1947-1948
1947. október 21., II. rendes tanártestületi ülés - Elnöki előterjesztések
Tekintetes Orvoskari Tanártestület! Dunay Jenő nyugalmazott egyetemi tanácsos, mint a Sánc-utca 3/b. alatti ingatlannak a Tanártestület által felkért és megbízott gondnoka 1947. évi szeptember hó 9.-én trtott II. rendes ülésünkön előterjesztett jelentésében javaslatot tett arra, hogy a Kar a kérdéses ingatlan tulajdonjogát bizonyos feltételek lerögzitése mellett bocsássa a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium rendelkezésére. Tanártestületünk ez indítvány beható megtárgyalására és javaslattétel végett Bizottságot küldött ki, mely Bizottság jelentését a következőkben terjeszti elő. A Sánc-utca 3/b. szám alatti ingatlant a Kar dr. Halász Aladár orvos végrendeleti elhatározása folytán örökségképen kfcpta, mint alapítványt azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan jövedelme két, vagy több szegény sorsú dunántúli, lehetőleg Tolna vagy Baranya megyei származású keresztény, szegény paraszti sorból származó orvostanhallgató tanulmányi támogatására fordittassék. Az ingatlan bombatámadást szenvedett és ennek következtében használhatatlanná vált és az egy emeletes épület emeleti része hatóságilag is romépületnek nyilváníttatott. Az épület földszintjére, amelyben eredetileg házmester lakott, továbbá amelyben dr. Halász Aladárnak a rendelője volt és ahol egyéb mellékhelyiségek voltak, az ostrom után a volt házmester, továbbá két ismerőse a tulajdonos megkérdezése és meghallgatása nélkül költözött be, de a Lakáshivatal részükre a beköltözés! engedélyt megadta és a lakást számukra biztosította. A Tanártestületet az örökségből kifolyólag egy kegyeleti kötelezettség, nevezetesen a bombatámadás következtében a közvetlen szomszédos telek pincéjében elhunyt dr. Halász Aladár holttestének exhumálása és megfelelő módon való eltemetése, továbbá az épület helyrehozása és annak megfelelő módon való értékesítéséből befolyó összegből az előirt adók és egyéb kötelezettségek teljesítése után fenniiaradó összegből a végrendelkező akaratának megfelelően szegénysorsu orvostanhallgató támogatása kötelezné. A Tanártestület azonban ezen kötelezettségnek semmi körülmények között sem tud megfelelni, mert az épület helyrehozatali költségei olyan nagy Összeget igényelnek, amelyet a Kar előteremteni semmiképen sem tud, de amennyiben a Kar az épületet mégis helyrehozná, annak értékesítéséből befolyó jövedelem nagyréezét felemésztené az adó, illeték, vagyondézsma, vagyonválteág és a befektetett tőkének axxatáxtiekák kamatja, úgyhogy a Kar a végrendelkező végakaratának nagy anyagi áldozata dacára sem tudna megfelelni. Ezért örömmel kellett üdvözölnünk dr. Balogh Károly múlt évi dékán ur közbenjárása folytán a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Urnák azon elhatározását, hogy a kérdéses épületet a saját tárcája terhére helyrehozza és a végrendelkező akaratának teljesítése érdekében évi 3000.-Ft. tanulmányi Begélyt bocsát a Kar rendelkezésére. A kötött szóbeli megállapodás alapján a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az épületet helyre is hozatta, értesülésünk szerint eddig kb. 70-80 ezer Forintba került az épület helyrehozatali költsége, de ezenkívül még egyéb helyrehozási költségek is terhelni fogják a Minisztériumot. A kötött megállapodáshoz képest a Minisztérium az elmúlt tanulmányi évben a megállapított 3000.-Ft. tanulmányi segélyt kiutalta és ezt a Kar 6 szegénysorsu, dunántúli orvostanhallgató között ki is osztotta. Minthogy a fennálló törvényes rendelkezések szerint az aki romépületet helyreállítja, rendelkezik a helyreállított épület fölött, természetszerűleg a helyreállított épület fölött rendelkezési jog a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumot illeti meg és ugyanígy megilleti őt az épület hasznosításából /bérbeadásából/ származó jövedelem is. A Kar tehát az örökségnek semmi látható eredményét és hasznát nem élvezheti, de ezzel szemben még mindig terhelik az exhumálás és eltemetés költségei, amely a mai körülmények között legalább 8-10 ezer Forintot tesz ki, továbbá terheli a Kart, mint jogi személyt az épület után kirótt házadónak, földadónak, vagyonváltságnak, vágyóndézsmának és újjáépítési váltságnak a fizetése. Ezen kötelezettségnek a Kar természetszerűleg nem tud eleget tenni. Ezért merült fel szükségszerűen az a gondolat, hogy a Kar e terhes
