Erdészeti és Faipari Egyetem - tanszéki értekezletek, 1960-1961
1961. február 28., Kémiai Tanszék
- 4 Az előadott tárgyak főbb fejezetei a következők: Általános és szervetlen kémia: Az anyag általános jellenzése. Halmazállapotok. Sztöchiometria. Kémiai rendszertan, Kémiai átalakulások e- nergetikája. Kémiai folyamatok sebessége. Kémiai egyensúlyok. Kollo- idika. Nem fémes elemek és vegyületeik. Fémes elemek és vegyületeik. Szerves kémia: A Szerves kémiában foglakozunk a szerves vegyületek szerkezetének modern alapelveivel, végighaladva a szervesvegyületek rendszerén. Azokat a vegyületcsoportokat tárgyaljuk behatóbban, amelyek az erdő- és faipari mérnökhallgatók számára jelentősek. Azokat a csoportokat, amelyek inkább csak a szerves kémiai általános áttekintés szempontjából jöhetnek számításba, egész röviden tárgyaljuk. Foglalkozunk a "vis vitális” idealista elmélet megdöntésének jelentőségével. Rámutatunk arra, hogy mennyire hátráltatta a szerves kémiának, mint exakt természettudománynak fejlődését az a középkori idealista szemlélet, amely a misztikus hatások szerpét elismerte. A tárgyalt anyag főbb fejezetei a következők: Nyilt szénláncú vegyületek. Telitett és telítetlen szénhidrogének. Alkoholok. Éterek. Oxovegyületek. Karbonsavak. Szénhidrátok és származékaik. Ciklusos vegyületek. Aromás vegyületek és származékaik. AliciiJLusos vegyületek és származékaik. Heterociklusos vegyületek. Külön súlyt helyezünk a- zon vegyületek ismertetésére, amelyek növébyi szerkezetalkotó anyagok, tartalékanyagok, vagy a műanyaggyártás szempontjából jelentősek. A fenti alapozó tárgyakon felül az erdőmérnökhallgatók a III, félévben Biokémiát hallgatnak. Ezen tárgy oktatásánál teljes mértékben figyelembe vesszük a Növénytani tanszék és a Termőhelyismerettani tanszék »»Növényélettan" illetve "Mikrobiológia” cimü tárgyak oktatási programját. A fenti tanszékek oktatási reform vitáján, a Kémiai tanszék résztvett, ennek eredményeképpen tisztázódtak az előadott a- nyag és a gyakorlatok tekintetében a korábbi átfedések. Megállapodás szerint a Biokémiában az életjelenségek kémiai, illetve fizikai-kémiai reakcióit kell ismertetni a hozzátartozó anyggismerettel együtt. A biokémiai gyakorlatokon pedig az életjelenségekben szerepet játszó kémiai anyagok vizsgálatát kell programba venni. Ezáltal a Biokémia a Növényélettan tananyagáét kiegészíti, az ott megismert élet jelenségeket kémiailag bizonyltja. Ezenfelül a Biokémia alapul szolgál a Mikrobiológia cimü tárgy megértéséhez is. A tárgyat két fő fejezetre osztva tárgyaljuk: asszimiláftás és disszimilálás. Az első fejezettel kapcsolatban foglalkozunk a különböző biokatalizáló anyagokkal, igy a nyomelemekkel, vitaminokkal, enzimekkel és hormonokkal. Ezekután f
