Erdészeti és Faipari Egyetem - tanszéki értekezletek, 1960-1961
1961. február 23., Termőhelyismerettani Tanszék
tes oktatás esetén is külön kerülne leadásra és külön kellene,hogy kerüljön számonkérésre is, 2. Ez feltétlenül a talajtani ok1a tás óraszámának 2 órát történő emelését tenné szükségessé, a talajtani jegyzet geológiai résszel történő kibővitrését, a vizsga anyagának tetemes megnövelését vonná maga után, amely végülis a hallgatók talajtani anyagának áttekinthetőségét csökkentené és esetleg egy nem megfelelő geológiai szemlélet kialakulását is eredményezhetné. A földtörténeti rész keretében helyes ha a növényföldrajzban a korok jellemző növényflórájára utalás történik, viszont ez a geológia oktatáséban tárgyalva már bizonyos átfedésként jelentkezne. b./ Meteorológia. Első óv második szmeszterében heti 3 óra előadás. A talaj képződés, valamint a termőhely egyik tényezője az éghajlat. A tárgy oktatásán belül elsősorban Magyarország éghajlatának részletes ismertetésével, valamint a mikroklímán belül az erdő éghajlatával kivánunk foglalkozni. Ehhez szükséges legfontosabb alapfogalmak az általános meteorológiából; sugárzás, hőmérséklet, légnyomás, levegő áramlások, hidrometeorok, párolgás, felhőzet és köd, csapadék; az időjárástanból; a légtömegek szerepe az időjárásban, ciklonok, anticiklonok időjárása, időjárási frontok, lesik- ló felületek hatása az időjárásra, időjárási térképek, idő előrejelzés, időjárási károk /fagykárok és ellenük való védekezés, a csapadék kedvezőtlen eloszlásából eredő károk és szélkárok az erdőgazdaságban./. az éghajlattani részben bővebben kivánunk foglalkozni az éghajlat kutatás módszereivel, az éghajlati típusokkal, a Eöld éghajlatának beosztásával; részletesen pedig Magyar ország éghajlatával az 50 éves megfigyelések alapján; a mikrCklima hatása az erdő 44 -
