A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1933-1934 (15481)

A M. kír. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola tisztikara az 1933-34. tanévben

47

Diószeghy Dániel tanársegéd tanulmányi utat tett a Weiss Manfréd acél- és fémművei r. t., Láng L. gépgyár r. t., Magyar Radiatorgyár üzemeibe.

Mayer Zoltán tanársegéd Roth Gyula főiskolai ny. rendes tanár kíséretében résztvett a III. éves erdőmérnökhallgatók er- dőműveléstani tanulmányútján és a m. kir. erdészeti kísérleti állomás külső, kísérleti területein végzett felvételi munkálatokban.

Plauder Nándor tanársegéd résztvett a IV. éves erdőmérnökhallgatókkal tartott tanulmányi kirándulásokon (1. Krippel Móric tanárnál).

Pocsubay János adjunktus: Egyhetes geodéziai főgyakorlat Sopron környékén. Hatnapos bányaméréstani főgyakorlat Tatabányán. Budapest székesfőváros háromszögelésének és a Kapuvár környékén folyó geofizikai kutatásoknak megtekintése.

Rikly István tanársegéd résztvett a IV. éves erdőmérnökhallgatók nyári tanulmányút]án.

Schumacher Károly adjunktus résztvett a III. éves erdőmérnökhallgatókkal a gödöllői erdőigazgatóság kerületében, továbbá Kecskemét város erdeiben megtartott tanulmányúton.

Dr. Verő József oki. vaskohómérnök, előadó résztvett a fémkohómérnökhallgatók tanulmányút ján.

Györfi János oki. erdőmérnök, szakdíjnok résztvett a III. éves erdőmérnökhallgatók tanulmányút ján.

Skriba Zoltán oki. vaskohómérnök, a kohógéptani tanszékhez beosztott műszaki díjnok, augusztus havában a Rimamu- rány-Salgótarjáni Vasmű R. T. ózdi vasgyárában gyarapította gyakorlati ismereteit.

A „Növénytani intézet“ és a botanikus kert.

Az intézetben ebben az évben is teljes felkészültséggel folytak a talajbiológiai és az élettani vizsgálatok. Hazai viszonylatban főleg a Magyar középhegység talajbiológiai és ezzel szorosan összefüggő ökológiai viszonyait tanulmányoztuk. Különösen részletesen dolgoztuk fel a miskolci erdőígazgató- ság kerületében fekvő kísérleti területeinket. Külföldi talaj- biológiai kutatásainkat is folytattuk; így ebben az esztendőben megkezdtük a szaharai sivatagi talajok, továbbá India tropikus vidékéről és Jáva szigetéről származó forró földövi erdőtalajok mikrobiológiai feldolgozását. Hazai viszonylatban különösen ki kell emelnünk az ákáckérdésre vonatkozó kutatások teljes részletességgel való folytatását, amelynek kapcsán