A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1933-1934 (15481)

Fekete Zoltán lelépő rektor beszámolója a m. kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola 1933/34. tanévi működéséről

19

Ebből megállapítható az a sajnálatos tény, hogy a szabály- szerű időben (a beiratkozás utáni 4. évben) az összes beiratkozott hallgatóknak csak egy kis töredéke teszi le a második szigorlatot és még 8 év múlva is csak a fele szerzi meg az oklevelét.

Sajnos, nincsenek biztos adataink arranézve, hogy az oklevelet még nem nyert hallgatók közül (utolsó rovat) hányán hagyták el végleg a főiskolát s hányán csak azért nem szigorlatoztak, mert még hátralékos kollókvíumaik vannak. Annyi bizonyos, hogy még az 1920/21-es évfolyamban beiratkozott hallgatók egy része is Sopronban tartózkodik, vagy a vidékről jár be utóvizsgái letevésére. A kimutatás utolsó két rovatában feltüntetett számok tehát még ezekre a régi évfolyamokra nézve is változni fognak.

Annak oka, hogy a hallgatók jelentékeny része nem hallgatta végig a rendes idő alatt mind a 8 félévet (3. és 4. rovat), nagyobbára az első szigorlat sikertelenségében keresendő. Ez t. i. mind a harmadik évfolyam vizsgáinak letevését, mind a

IV. évfolyamra való beiratkozást megakadályozza. Természetes, hogy az oklevelet nyert mérnökök számaránya a 8 félévet már végighallgatottakhoz sokkal kedvezőbb, mint az összes beiratkozottak nyers létszámához való viszonya.

Valószínű azonban, hogy a fennebbi statisztika kedvezőtlen voltában nem csupán a vizsgaletétel korlátlan szabadságának van szerepe, hanem a tanterv tültömöttségének is. A jövő feladata lesz olyan rendszert teremteni, amely a ma fennálló hiányokat és hátrányokat egyrészt idejekorán alkalmazott megszorításokkal, másrészt a tanulmányrend reformálásával (esetleg a tanulmányi idő felemelésével) ki fogja küszöbölni.

Külön tanulmány tárgyává tettem még azt is, hogy a hallgatók elhelyezése és környezete milyen hatással van a tanulmányi előmenetelre. Bár ennek a kérdésnek számszerű eldöntése a dolog természeténél fogva nagy nehézségekbe ütköz'k, mert csaknem lehetetlen errevonatkozólag kifogástalan statisztikai adatokat gyűjteni, mégis megkíséreltem, hogy, ha kezdetleges alakban és szűkebb körre vonatkozólag is, megoldjam ezt a feladatot.

A hallgatóságot két csoportra osztottam. Az egyikbe soroztam azokat, akik a soproni Szent Imre Kollégiumban laknak, a másikba a többieket. A Szent Imre Kollégium lakói tudvalevőleg bizonyos ellenőrzés és valláserkölcsi irányítás alatt állnak. Ez a kötelességérzet ébrentartására feltétlenül előnyös kihatással van. Dologi szempontból pedig szintén kedvező az ottlakók helyzete, mert rendes otthonuk és élelmezésük van, tehát anyagi gondokkal sem kell küzdeniük. A Szent Imre Kollégium lakói tehát nagy általánosságban kedvezőbb helyzetben vannak a hallgatóság másik csoportjával szemben, kik közül, sajnos, sokaknak kell nélkülözniük vagy a kintlakás egyéb hátrányainak vannak kitéve (szórakozások túlhajtása