A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1932-1933 (15481)
A m. kir.bányamérnöki és erdőmérnökí főiskola tisztikara az 1933-34. tanévben
A „Növénytani Intézet“ és a botanikus kert. A Növénytani Intézet elsősorban is a már korábbi években megkezdett és időközben több ország területére kiterjesztett erdőtalaj-biológiai vizsgálatait folytatta. A vizsgálatok tere jelentékenyen kibővült azáltal, hogy az északamerikai Egyesült Államok földmívelésügyi minisztériumának talajtani osztálya az ország különböző helyeiről vett talajpróbákat küldött azoknak biológiai feltárása céljából. Hasonlóképen munkaprogrammunknak megfelelően a francia és az olasz erdészeti kísérleti állomások támogatásával, amelyek az ország különböző részeiből vett talajpróbák küldésével támogatják az intézetet, sikerült kutatásainkat ezekre az országokra is kiterjeszteni. A külső megfigyelésekkel kapcsolatosan megkezdettük hazánk területén a miskolci erdőígazgatóság kerületébe tartozó kísérleti területeink részletes feldolgozását is, hogy ezeket az 1936-ban megtartandó kongresszuson bemutathassuk. Említésreméltó, hogy az erdőtalaj baktériumainak, moszatai- nak, mikroszkopikus gombáinak és protozoáinak vizsgálatán kívül munkásságunkat kiterjesztettük — természetesen egyelőre csak a hazai erdőkben — a makroszkopikus gombaflóra, valamint a zuzmóflóra felvételére is. Ezekkel a vizsgálatokkal párhuzamosan az intézet a különböző európai erdőtalajok foszfor- és káliumvizsgálatán kívül megkezdte az alföldi homokos erdőtalajok foszfor- és káliumvizsgálatát is, hogy ezáltal, összefüggésben a már korábban végzett kutatásokkal, az alföldfásítás számára annyira fontos akácproblémának megoldását megkönnyítse. Hasonlóképen megkezdettük a külső megfigyelések alátámasztására szolgáló belső laboratóriumi munkásságot is.
