A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1932-1933 (15481)
Beszámoló a M. kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola 1932/33. tanévi működéséről
16 tessék. Nagyméltóságod is kifejtette felsőházi beszédében, hogy „nem a hol ? hanem a hogyan? kérdése a fontos“. Bár egyetemi színvonalra törekedni nekünk, tanároknak is kötelességünk, ezt mégis csak a szakoktatás érdekeinek a teljes megóvásával szorgalmazhatjuk. Ha tehát mór elhatározott és kikerülhetetlen dolog volna a tervezeti összevonás, úgy kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék azzal a megoldási lehetőséggel is foglalkozni, nem lehelne e a főiskolát mai összetételének változatlan fenntartásával és önállóságának lényegi megőrzésével a József Műegyetemhez csatolni és mai elhelyezésében Sopronban meghagyni? Ez a megoldás Nagyméltóságod intenciójának is megfelelne és a mi álláspontunkat is kielégítené. De kielégítené teljes mértékben Sopron város érdekeit is. Azét a városét, mely annakidején bujdosó főiskolánkat magyar szívvel befogadta s így ahhoz bizonyos erkölcsi jogot is szerzett. Az a vér pedig, melyet ifjúságunk hullatott a nyugatmagyarországi harcokban, ezt a jogot a mi részünkről is megpecsételte ! Kegyelmes Urnm ! Tudom, hogy Nagyméltóságod nem csak szavakat kíván itt hallani, hanem kézzelfogható konkrétumokat is óhajt látni Azért, amikor hálás köszönetét mondok kegyes figyelméért, mellyel előadásomat meghallgatni méllóztatott, mély tisztelettel jelentem Nagyméltóságodnak, hogy a tanári kar szolgálatra készen várja Nagyméllóságodat a helyszíni szemlére. Kérem, kegyeskedjék a tanszékek megszemlélése alkalmával figyelembevenni, hogy menekült főiskolánknak, mely felszerelése nagy részét elvesztette, aránylag szerény eszközökkel kellett újra szervezkednie s magát újrateremtenie. Ezért természetesen vannak még lényeges hiányok. De mégis reméljük, hogy a látottakkal be fogjuk tudni bizonyítani életképességünket és elérhetjük azt, hogy Nagyméltóságod a mi kérésünket érdemesnek fogja tartani a megfontolásra ! A kultuszminiszter úr válaszában megköszönte a szíves fogadási s kijelentette, hogy mint kartárs és jóbarát jött hozzánk s ilyen szemmel kívánja a főiskola ügyét is elbírálni. Ismertette az ő elgondolását, melynek alapeszméjét néhai nagybátyjától, Darányi Ignác volt földmívelésügyi minisztertől vette ál. Már Darány nak terve volt az, hogy a magasabb gazdasági oktatást olyan egyetemi intézmény keretében egyesítse, mely az összes gyakorlati irányú tudományokat felöleli. Hasonló
