A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1929-1930 (S-160/1982)

A m. kir. bányamérnökí és erdőmérnöki főiskola tisztikara az 1930/31 tanévben

75 együtt vezette a IV. éves erdőmérnökhallgatók erdőhaszná- lattaní és érd. út-vasútépítéstani tanulmányútját Ausztriába az osztrák államszövetség! erdők salzkammerguti erdőségeibe, nevezetesen az offenseei, ebenseei, ischli és goiserni erdő­gondnokságainak erdei szállítóberendezéseinek és vadpatak- szabályozási munkák megtekintésére, továbbá a wienerneu- stadti magpergető, windischgarsteni rétegeltfa gyárának és a gössi mechanizált fűrésztelep tanulmányozására. Pattantyús-Ábrahám Imre főiskolai r. tanár Cotel Ernő és Balázs István főiskolai tanárokkal együtt vezette a vaskohó­mérnökhallgatók tanulmányútját az Ost. Alpine Mont.-Ges. donawitzi és erzbergí vasgyáraiba, a mürzzuschlagi és hönigs- bergi „Phönix“ acélművekbe és a gráci vasárúgyárba. Továbbá a Felten és Guilleaume budapesti kábelgyárába, a budapesti Rock I. és Tsa és Láng-féle gépgyárakba, a Siemens-féle cső­öntődébe és az óbudai fővárosi gázgyárba. Dr. Proszt János főiskolai r. tanár a m. kir. Pénzügymi­nisztérium megbízásából kéthetes tanulmányutat tett Német­országba, ahol több üveg- és porcellán-, valamint vegyészeti gyárat, egy nagyobb kohóművet és néhány főiskolai és tudo­mányos intézetet látogatott meg. Dr. Romwalter Alfréd főiskolai rk. tanár a m. kir. Pénz­ügyminisztérium által tanulmányútra küldetett ki Németor­szágba, amelynek keretében a freíbergi Bergakademie chemiai és fémkohászati tanszékét és barnaszénkutató-intézetét, a frei- bergi állami fémkohót, a Mansfeld-iizemeket Eislebenben, a berlini műegyetem chemiai technológiai és fémkohászati in­tézetét, a magdeburg-buckaui Krupp-művek ércelőkészítő kí­sérleti laboratóriumát és idevágó gépgyártását és a Bruckdorf- Nietlebener Bergbauverein nietlebeni szénpárlótelepét tanul­mányozta. Roth Gyula főiskolai r. tanár vezette a III. éves erdő­mérnökhallgatók június 10—19.-ig tartó tanulmányútját, mely­nek célja a hazai erdőgazdaságok típusainak bemutatása volt: Gödöllő- (József főherceg arboretum), Püspökladány- (szíkki- sérleti telep), Császár- (a gróf Esterházy Móric-féle hitbízo- mány vérteshegységi erdőgazdasága), Tatató város- (a gróf Es­terházy Tamás-féle hitbízomány alsógallai dombvidéki erdő- gazdasága, halgazdaság, ipartelepek, (Talbot-centrale). Lébény- (Wenckheim-uradalom hansági erdei) és Hédervár (a gróf

Next

/
Thumbnails
Contents