A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1929-1930 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1930. évi október hó 18-án megtartott tanévmegnyitó közgyűlése
36 hanem mindig az ügyet, a magyar erdészet ügyét szolgálni. Ezért nem vágyott ő a világhír rideg magaslatára, ezért szentelte minden energiáját, minden tudását az egyetemleges magyar erdészeti szaktudomány kiépítésének. De amikor 69 évvel vállain nyugalomba vonulva, megválik a tanári katedrától, ismét visszatér a botanikához. És mintha csak az elhangzott kifogásokra kívánna válaszolni, összeállítja munkatársával, Blattny Tiborral „Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén“ című és a külföld szakközönsége előtt is széles körökben ismert, összefoglaló hatalmas munkáját. Ez volt Fekete Lajos élete. О mindvégig hű maradt ahhoz az ideális célhoz, amelyet ifjúkori lelkesedéssel egykor maga elé tűzött. Dolgozott a magyar kultúráért, dolgozott a magyar erdészetért, dolgozott mindaddig, amíg 80 éves korában ő reá is elkövetkezett az idők teljessége és fáradhatatlan lelke megtért pihenni őseihez. Fekete Lajos, kedves jó öreg professzorunk ! Ma lelkünk, szívünk igaz mélyéből ünnepelünk! És ez a nap ünnepe nemcsak ősi tanintézetünknek, melynek Te oly hosszú időn át tanára voltál, ünnepe nemcsak tanítványaid hosszú-hosszú sorának, hanem ünnepe az egyetemleges magyar kultúrának is. De emlékezéseink nemcsak a mai napon szállanak vissza Hozzád, amikor szobrodat főiskolánk szellemi nagyságainak ércalakjai közé helyezzük. Mi felgyújtjuk az emlékezés fáklyáját mindig, valahányszor ennek a főiskolának történetéről, valahányszor a magyar erdészet küzdelmes becsületes múltjáról beszélünk hallgatóinkhoz. És amikor a Te mindig tiszta ideáloktól hevített munkásságod szelleme lendületbe kapja a katedra hangját és felszítja a hallgatóság szemeiben a lelkesedés tűzét, akkor ott vagy mindig közöttünk. Ne is hagyj el bennünket soha! Vezess, taníts bennünket mindnyájunkat továbbra is! Taníts bennünket úgy érezni, taníts bennünket úgy dolgozni, mint ahogy Te éreztél, mint ahogy Te dolgoztál!