A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1929-1930 (S-160/1982)

A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1930. évi október hó 18-án megtartott tanévmegnyitó közgyűlése

23

(vagy máshonnan) oklevéllel kikerült fiatal nemzedéknek elhelyezkedését hosszú évekre teljesen kizárná !

Nem szeretném azonban, ha félreértetném. Amíg az egyetemi és műegyetemi tanároknak meg van az a privilégiumuk, hogy 70.-ik életévükig maradhatnak állásukban, kétségtelen, hogy ez a privilegium nekünk is jár. Kétségtelen, hogy ez nem egyéb, mint a tisztán szellemi munkának mindenütt kijáró megkülönböztetés, ami mellett azt sem szabad felejtenünk, hogy az egyetemi és főiskolai tanár igen sokszor csak dere- sedő fejjel jut a tanári kinevezéshez és gyakran csak részben tudta nyugdíjévéit megmenteni. A tanársegédi és adjunktusi éveket sem mindenütt számítják be a nyugdíjba. Ehhez a privilégiumhoz tehát mi is jogot formálunk, de föltétlenül az automatikus előlépés jogával együtt, nehogy a továbbműködő és esetleg már 70 éves életkorához közeledő tanár útjában legyen a fiatalabb kolléga előlépésének.

Valamit még főiskolánk hallgatóságának létszámviszonyairól. Hallgatóink összlétszáma 1928—29. tanévben érte el a mélypontot; azóta a létszám örvendetesen emelkedik. Feltűnő azonban, hogy amíg úgy az együttes létszám, mint ezen belül a kohászati, főleg pedig az erdészeti szakosztályok hallgatóságának száma növekvőben van, a bányamérnöki osztályra beiratkozott elsőéves hallgatók száma apad. Meg kell mindjárt jegyeznem, hogy a bányamérnökhallgatók számának jelentékeny csökkenése általános európai jelenség (egyik lelődöm is említette már) és a külföldi főiskolákon majdnem mindenütt meg* állapítható. Ennek az általános apadásnak az a valószínű oka, hogy a mai középosztályok gyermekei nem szívesen .mennek olyan pályákra, amelyekkel nehéz és veszélyes üzemi szolgálat jár együtt. A mi bányamérnökhallgatóinknak létszámapadása azonban ezen az általános méreteken is túltesz, mert a múlt és még inkább a folyó tanévre beiratkozott elsőéves bányamérnökhallgatók száma a Csonkamagyarországon alkalmazásban lévő, illetőleg működő oki. bányamérnökök egy évi természetes fogyatékát sem éri el. Kétségtelen, hogy ennek a feltűnő jelenségnek csak különleges oka lehet és pedig talán az, hogy a magyar bányavállalatok az utóbbi években kevés bányamérnököt vettek fel. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy a magyar bányavállalatok helyzete sem egészen rózsás,