A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1927-1928 (S-160/1982)
Függelék
55 Szoboszlay Kornél főiskolai r. tanár vezette a IV. éves bányamérnök hallgatók bányatelepi gyakorlatait és résztvett 17 napos nagy tanulmányútjukon, melyen a pécsvidéki fekete szén és a tokodi barnaszén bányászatát részletesen tanulmányozták. Megszemlélte Tatabánya egyes üzemi újításait, a kósdi barnaszén, gyöngyösi lignit, komlói feketeszén bányászatát, a dorogvidéki iszapolásra alkalmas homokterületeket, továbbá a diósdi mész és egyes mecsekhegységi kőbányákat. Tanulmányozta a helyszínen a vasasi Thommen akna mezejében folyó év augusztus 19-én történt nagy gázkitörést, a hallstatti és lauffeni (Salzkammergut) sóbányászatot, valamint az ischli és ebenseei sófőzőműveket. Tettamanti Jenő főiskolai r. tanár Finkey József és Szoboszlay Kornél tanárokkal vezette a IV. éves bányamérnök hallgatók 1928. május havi tanulmányi kirándulását a pécsi, tokodi bányatelepekre, a Mechanikai Szállítóberendezések Gyárába. 1928. október havában Cotel Ernő tanárral résztvett a Berlinben rendezett „Werkstofftagung,‘-on, tanulmányozta a bochumi „Centralstelle für Seilprüfung" intézetét és az esseni Krupp-műveket. Dr. Vendl Miklós főiskolai r. tanár résztvett a IV. éves bányamérnök hallgatók május havi nagy tanulmányútján, május 24.-től kezdve (Pécs vidékén és Budapesten). Dr. Vitális István főiskolai r. tanár vezetésével a III. éves bányamérnök hallgatók április—május hónapokban 1. Sopron—Bánfalva—Brennberg vidékén a kristályos palákat, 2. Balatonalmádi—Veszprém—Hajmáskér között a diasz és a triász üledékeit és kövületeit, 3. Tatatóváros környékén a jura, kréta és a paleogén üledékeit és kövületeit, 4. Sopron—Fertőrákos vidékén a miocén üledékeit és kövületeit és 5. Sopron környékén a pliocén üledékeit és kövületeit tekintették meg. Dr. Vitális István főiskolai r. tanár és Boleman Géza főiskolai r. tanár vezetésével a III, éves bánya- és vaskohómérnök hallgatók a május havi nagy tanulmányúton 1. Urkuton a triász és a jura üledékeit, kövületeit és a mangánérc-előfordulást, Ajkán a kréta üledékeit, kövületeit, a széntelepeket és az elektromos berendezéseket, 2. Budapesten a Földtani Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum paleontologiai, stratigrafiai és telepismerettani gyűjteményeit, a Ganz-féle elektromos gyárat és a kelenföldi elektromos centrálét, 3. Dorogon a triász, az eocén- és oligocénkori üledékeket, kövületeket, széntelepeket, a karsztvíz ellen való védekezést és az elektromos centrálét, 4. Aggteleken a karsztosodást és a cseppkőbarlangot; Rudabányán a triász üledékeit, kövületeit, a vaskőbányászatot és az elektromos berendezéseket; Ormóspusztán, Mucsonyban, Sajószentpéteren a miocén üledékeit, kövületeit, a barnaszéntelepeket és az elektromos berendezéseket, Bar- cikán az elektromos centrálét tekintették meg.
