A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1927-1928 (S-160/1982)
Függelék
50 teendőket végezte. A létesítendő vaskohászati, anyagvizsgáló-, érc- és szénelőkészítő intézet műszaki és kiírási műveletét készítette el, Stasney Albert főiskolai rk, tanár: Vázolás minta nélkül. Sopron, kőnyomat, 90 oldal. Szoboszlay Kornél főiskolai r. tanár: A bányaműveléstan tankönyve I. kötetének kéziratát befejezve, a II. kötet kéziratán dolgozott. Képviselte a Főiskolát a mérnöki munkafenntartás ügyében a M. Kir, Kereskedelmi Minisztérium ankétjén, A M. Kir Pénzügyminisztériumnak, a budapesti M. Kir, Bányakapitányságnak és a magánérdekeltségeknek ösz- szesen 16 esetben adott szakértői véleményt. Sopron szab. kir. városnak, mint Brennbergbánya tulajdonosának, állandó szakértője. A főiskola bányamérnöki osztályának új tanterv- tervezetén dolgozott, elkészítette annak előadói javaslatát. Elvégezte a mintatáró és berendezésének tervét, ellenőrizte utóbbinak kivitelét. Tettamanti Jenő főiskolai r. tanár: „Centrifugálszívattyúk üzemi viszonyai“. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1928.) Mint az országos drótkötél és szállítógépbizottság elnöke a Országos Bányászati és Kohászati Egyesület helyiségében az év folyamán több ülést tartott. Több esetben szakértői munkát végzett. Vági István főiskolai r. tanár: Megjelent az „Agrikultur- chémía és trágyázástan" című munkája. Nyomás alatt van „A szerves vegytan elemei, különös tekintettel a biológiára“ című műve. Dr. Vendl Miklós főiskolai r. tanár elkészítette Sopron vidékének 1 : 25.000 arányú földtani térképét. Dr. Vitális István főiskolai r. tanár a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által a „Természettudományi alapból engedélyezett anyagi támogatással tanulmányozta a Bakonyban a barnaszéntelepeket, főtekintettel őskátrány- és ősgyantatartalmukra és a bejárt területekről részletes földtani felvételt készített. Előadást tartott az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1927. évi közgyűlésén „Új szénkincs hazánkban“ címen. A m, kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter felhívására cikket írt „A magyar bányászat múltja és jelene“ címen. Sok esetben adott szakvéleményt bauxit- és különösen széntelepek felkutatására. Az általa kitűzött kutatófúrások Jásd—Csetény—Dudar és Nagyesztergár községek határában nagykiterjedésű eocénkori barnaszénmedencét tártak fel. Kápolnai Pauer Viktor m. kir. főbányatanácsos, előadó a „Bánya- és kohógazdaságtan“ című munkájának kéziratát befejezve, azt mint litográfiát kiadta. Folyó évi január hó 14.-én Budapesten a „Bányászati és Kohászati Egyesület“ választmányának ülésén „A kohógazdaságtan alapproblémája“ cím-
