A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1926-1927 (B-l/1967)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1927. évi szeptember hó 25.-én megtartott tanévmegnyító közgyűlése
34 dött s megbízatását több cykluson át megtartotta. Később, amikor a közéleti szereplés teréről visszavonult, bámulatos szervezete még mindig nem akart pihenni s egészen a legújabb időkig egy régi, jónevű pénzintézet igazgatói állását töltötte be nagy buzgalommal és pedantériával. Most végre a nyugalomnak él. Hű maradt működése legfőbb színteréhez, Selmecbányához, s mint a hatvanas évek nemzeti megújhodásának egyedüli nagy tanúja, nemes rezignációval éli ott napjait a szomorúan megváltozott környezetben! Farbaky István tanári működése az adminisztrációs és a tudományos tevékenység szakadatlan láncolata volt. Mint kitűnő szervező, az akadémia tanulmányi szervezetének átalakítási munkálataiban elsőrangú szerepet vitt. Mint Péch írja, már 1861-ben tevékeny részt vett abban a mozgalomban, mely az erdészet megmagyarosítását tűzte ki célul. A minisztérium megbízásából 1867-ben dolgozta ki Wagner Károllyal az akadémia újjászervezésének tervezetét, mely a régi állapottal szemben úgy a személyzeti, mint az oktatásügyi érdekek szempontjából nagy haladást jelentett; majd 1872-ben ismét őt bízta meg a tanács a végleges újjászervezés tervének elkészítésével. Javaslatát úgy a tanács, mint a Felség elfogadta illetőleg szentesítette. Ezek az újjászervezések az akadémia fejlődésének igen fontos határköveit jelentették. Farbaky igazgatósága alatt az intézmény egyébként is nagyot haladt a fejlődés útján s ebben a haladásban nem csak általános viszonyoknak, de az ő egyéniségének is lényeges szerepe volt. Mint Vadas írja: „Már igazgatói működésének kezdetén arra törekedett, hogy az egyes tanszékek s az ezekhez tartozó gyűjtemények megfelelő elhelyezést nyerjenek.“ „Epenígy a kisiblyei gazdaság fejlesztése is már kezdetben gondoskodásának tárgyát képezte, mert sohasem tagadta meg támogatását ott, ahol a haladás valamely új berendezés keresztülvitelét tette szükségessé. Nem sajnálta a szót, amidőn a szükséges költség előteremtéséről kellett gondoskodni s meggyőző érvelésével legtöbbször sikerült felső hatóságát tervei keresztülviteléhez megnyerni.“ Tudományos működésének eredményei még nagyobbak és túlnőnek a főiskola helyi keretein. Külföldi utaí szélesbitették látókörét s nagy tájékozottsága és mély tudása tette lehetővé azoknak a magas színvonalú közleményeknek a megjelenését, melyeket a szaklapokban, különösen a Bányászati és Kohászati
