A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1926-1927 (B-l/1967)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1927. évi szeptember hó 25.-én megtartott tanévmegnyító közgyűlése
16 A nagyobb befektetések közül elsősorban a bányaművelés- tani tanszék mintabányáját említem meg, mely a főiskola telkén fog létesülni. Lehetővé fogja tenni, hogy a hallgatóság az előadásokkal szoros kapcsolatban láthassa a gyakorlati részt is. Lesz akna, teljes felszereléssel, altáró, lejtőakna, mélyfúróberendezés és idővel teljesen felszerelt kompresszorállomás. A beruházási hitelen felül a pénzügyi kormány az említett berendezések nagy részét természetben bocsátja a főiskola rendelkezésére. Mindebben jelentékeny szerepet játszik Búd János pénzügyminiszter úr Őnagyméltóságának személyes érdeklődése is. A tüzeléstan-anyagvizsgálattani tanszék univerzális szakítógépet szerez be, miáltal a gyönyörűen berendezett, de mindenestől Selmeczen maradt laboratóriumnak legalább egy értékesebb géppéldánya pótolva lesz. A főiskola lövöldéje is ebben az évben fog megépülni. Eddig ezt a berendezést súlyosan nélkülöztük. De bármennyire örvendetes, hogy a folyó évben az eddiginél több hitel áll rendelkezésünkre, ezzel a felszerelés és fejlesztés kérdése még koránt sincs megoldva. Építkezés nélkül ez egyáltalában nem is lehetséges. A férőhely, amint már említettem, a selmeczinek csak 60%-át teszi ki. Ezzel szemben a tanszékek száma jelentékenyen megszaporodott. A katedrák a haladás elvének megfelelően differenciálódtak. Ez a két ellentétes hatás sok tekintetben egyenesen kínos helyzetet teremt. A helykérdés mind égetőbbé válik. Az érc- és szénelőkészítési, vaskohászati, fatechnologiai laboratóriumok elhelyezésére építkezés nélkül gondolni sem lehet. De kínosan szűkén vannak elhelyezve a kémiai laboratóriumok is. Mindezeknek a hiányoknak a megszüntetése a jövő kérdése. Ezt pedig a meglévő épületek felhasználásával (pl. újabb emelet építésével) csak részben lehet megoldani, egy-két különleges berendezésű új pavilion építése elkerülhetetlen, ha nem akarunk félmunkát végezni. Bízunk abban, hogy a kormány a jövőben is támogatni fog bölcs és megértő jóindulatával és nem fogja megengedni, hogy a 164 éves almamáter, amely most kezd erőteljesebben éledni a súlyos csapás után, ismét visszaessék a pangás és a bénaság szomorú állapotába! Az ifjúság kilátásai is javultak s remélhető, hogy a közel jövőben kedvezőbbek lesznek a megélhetési lehetőségeik mint eddig. Sokat várhatunk ebben a tekintetben a Szent Imre kol-
