A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1925-1926 (S-160/1982)

A m. kir. bányámérnoki és erdőmérnöki főiskola 1926/27. tanévet megnyitó közgyűlése

29 tanulmányrendje révén műegyetemi jellege megvan, tehát a szó igazi értelmezésében műszaki főiskola, amelynek falain belül a tudományos alapokon nyugvó mérnökképzés karöltve a kutató munkálkodással már régi selmeci múltjában is teljes mértékben kielégült; épen erre a legfontosabb, hosszú múltúnk által igazolt fejlettségre hívjuk fel felettes hatóságaink figyelmét és újólag rámutatunk arra az elvitázhatatlan körülményre, hogyha a leg­közelebbi jövőben nem adatnak meg azok a legszükségesebb se­gítségek, amelyekkel a mérnökképzés igényeinek teljes kielégí­tésén felül bírnia kell főiskolánknak és amelyek birtokában a menekülés óta megbénított és ma csak szűk keretekben folytat­ható kutató tudományos munka kivétel nélkül minden egyes tan­széken az elvárt mértékben kifejthető lesz, ha továbbra is fenn­maradnak a státusrendelet sérelmes intézkedései, akkor a kor­mányhatalom fogja ezt a kultúrintézményt, mely több mint más­félévszázadon keresztül oly elismert munkát végzett, fejlődésé­ben visszatartani. Lehetetlen azonban erre még gondolnunk is ma, amikor csonkaságunk mellett minden más felsőoktatási intézmény talp- raállítása érdekében ugyanaz a kormányhatalom a legnagyobb erőfeszítéssel és áldozatokkal oly hathatósan segítségükre siet. Nagyon kérjük, felettes hatóságaink változtassák meg a mai ál­lapotot, nehogy továbbra is tehetetlenül kelljen néznünk leg­alaposabban indokolt és országos közgazdasági viszonylatban is szükséges javaslataink, memorandumjaink sorsát; adjanak biz­tató jelt arra, hogy az eljövendő évek a gyökeres változást meg­hozzák, tétessenek meg az első kezdeményező lépések, melyek szorult helyzetünkben enyhítést hoznak, hogy bizakodással és reménységgel nézhessünk úgy főiskolánk, valamint egyéni jövő sorsunk felé, hogy mindannyian a tanári és kutató munkához oly nélkülözhetetlen anyagiakkal ellátva, tanszékeink a kor követel­ményeinek megfelelően felszerelve, teljes tudásunkat és akara­tunkat a teremtő munkának adhassuk. Tisztelt Főiskolai Közgyűlés! Mély megilletődéssel és őszinte kartársi kegyelettel kell fő­iskolánkat a múlt évben ért súlyos veszteségről megemlékeznünk. Bencze Gergely miniszteri tanácsos, főiskolánk nyugalma­zott rendes tanára, 72 éves korában 1925. évi október hó 15-én

Next

/
Thumbnails
Contents