A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1924-1925 (S-160/1982)
Herrmann Emil emlékezete: Kövesi Antal, főiskolai rendes tanár
49 1869-ben Selmecen gépfelügyelősegéd lesz és ugyanazon évben már a főiskolán tanársegéd, a mennyiségtani tanszéknél. 1872-ben, amikor a mechanikai tanszék a mechanikái, szilárdságlant, grafosztatikát és a mechanikai hőelméletet ölelte fel, nevezték ki előbb az akadémia rendkívüli, majd pedig 1878-ban rendes tanárává. Ez időben adta közre nagyértékü hőelméleti cikkeit és a vízgőz formuláit a „Poggendorff“-féle „Annalesek“-ben, amely tárgykörrel élete végéig szívesen foglalkozott. Lelke tisztaságát, szive jóságát, mélyen szántó elméjének bölcseségét sugározta ki azokra, akiket szeretett és akikkel gyakran érintkezett, igy figyelmes tanítványaira és ezek viszont áhítattal hallgatták és csodálták a nagytudásu Professor fejtegetéseit világos előadásaiban. Akik erdei sétáiban elkísérhették, szórakozva tanulhatták meg a legbonyolultabb mechanikai problémákat a kitűnő mestertől. E sorok Írója is áldja ezért emlékét. 1889-ben bányatanácsosi címet nyert és 1894-ben főbánya- tanácsosi címet. Ugyanazon évben a fűrészgépek munkafogyasztására vonatkozó kísérleteknél kifejteit buzgalmáért és eredményes működéséért földügyminiszteri elismerésben részesült. 1890- ben a mechanikai tanszéket felcseréli a kohógéptanival, amely tanszéknél 1902-ben történt nyugalomba vonulásáig eredményesen működött. Azóta is rendületlenül dolgozott a mechanikai és hőelméleti tudománykörben a magyar kultúra dicsőségére. Tudományos munkássága : 1. Szakkönyvek. Herrmann: Con- pendium der mechanischen Wärmetheorie. Erről a legszebb művéről Grasshof találóan irja „das Buch zeigt den Verfasser als einen Mann von grosser Arbeitskraft und von fruchtbarer Selbständigkeit des Urteils“. Berlin 1879. Herrmann: Technikai mechanika. Budapest 1885. Herrmann : Szillárdságtan. Budapest 1885. Ezen hézagpótló hatalmas munkájáról Tetmayer zürichi tanár azt irja „hogy tehetségének szárnyai azokat a területeket érik el, amelyekbe azisteni kegy csak kiváltságos szellemeket enged be“.Farbaky és Herrmann: A több pengével biró fürészelőgépek munkabírása, Budapest 1894. 2. Közlemények. Megjelentek a Bányászati és Kohászati Lapokban, a Magyar Mérnök- és Epitészegylet Közlönyében, az Erdészeti Lapokban, a Zeitschrift des Vereins deulscher Ingenieure, Dinglers Polytechnisches Journal és a fennebb említett jelentős külföldi szaklapokban : A szállitóbányagépek és forgóШ éy %T <7
