A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1924-1925 (S-160/1982)
Rektori beszámolóbeszéd: Tettamanti Jenő, e. i. rektor
29 ruházási és átmeneti hitelekhez jusson, melyek segítségével programmszerüen egy néhány év múltán tanszékeink, laboratóriumaink újból oly állapotba jussanak, hogy a technikai felsőoktatás nehéz és magas feladatainak minden tekintetben meg is tudjunk felelni. Felfogásunk helyességét és jogosultságát nemcsak abban látjuk, hogy felsőoktatási kultúrpolitikánkban megnyilvánuló elveknek egyetemleges érvénytieknek kell lenniük a technikai főiskolákra nézve is, hanem egyéb fontos szempontok is támogatják érveinket. Ugyanis — ha igaz az — hogy csonka hazánk gazdasági talpraállitása az elsősorban szükséges lépés reményeink, álmaink valóra- váltására, akkor ennek egyik feltétele bizonyára a tudományosan kiképzett és alapos tudású mérnöki kar; tehát országos érdekekből is feltétlenül szükséges a mérnökképző intézményeink korszerű fejlesztése, illetőleg még ezt megelőzően a menekült főiskolánknak talpraállitása. A fentiekben nagy körvonalakban rajzolt állapot teljességéért még csak befejezésül rámutatni óhajtunk főiskolánk rendes hitelében fennálló ama körülményre, hogy mig az 1912/13. években 21 tanszék volt rendszeresítve, és az utolsó évtizedben beállott szükségszerű és normális keretekben mozgó tanulmányrendi továbbfejlődéssel ezek száma máig lassan 31-re emelkedett, tehát uj tanszékek, számos uj gyűjteménnyel, szertárral és laboratóriummal rendszeresítettek, ennek ellenére a dologi kiadásoknál ma a békebeli összegnek csak 27 °/o*a áll .rendelkezésre a könyvtár, a laboratóriumi munkálatok, a tanszékek, központi irodák, fűtés, világítás stb., stb. céljaira szükséges kiadásokra, mely °/0-os dotációval is az összes egyetemekhez viszonyítva ugyancsak utolsó helyen állunk. * * *
