A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1924-1925 (S-160/1982)

Rektori beszámolóbeszéd: Tettamanti Jenő, e. i. rektor

körű munkálkodása és nagy értékű felfedezései nevét ismertté tették egész Európában. Az 1900. évi párisi világkiállítás ezüst érme, az 1909. évi londoni nemzetközi kémiai kongresszus elismerése, a londoni egyetemen ugyanakkor tartott előadásainak sikere csak sebtében kiragadott egyes momentumai annak a megértő elismerésnek, melyben őt a külföld is részesítette.

Schelle a fémkohászatnak elismert elsőrangú mérnöke volt és ebbeli működésében oly sok sikert elért egyéniségével, mint tanár is, főiskolánk dísze és büszkesége lett, ahol 1888 óta közel 30 évig működött. Mint a fémkohászat, majd később mint a kémia professzora a kohómérnöki osztályon kiterjedt és eredményekben oly gazdag munkásságot fejtett ki, melynek áldásos hatása évtizedekre kiható.

Utolsó nagy müve, mely minden gondolatát és munkaerejét leköti, a Selmecbányái uj kémiai intézet tervezése és teljes kiépítése; az 1912. évben elkészült bányavegytani tanszék és laboratórium hatalmas eredményt jelentett úgy tudományos, valamint pedagógiai tekintetben. Azok a bel- és külföldi tudósok és szakemberek véleménye, akik Schelle Róbert által teremtett intézetet megismerték, bizonyítják legjobban annak kiválóságát, gyönyörű tudományos felszerelését, aminek párja akkor még nyugaton sem volt meg.

Már nyugalomba vonulása után érte őt a nagy csapás, amikor a lelke minden érzésével egybeforrott nagy alkotása idegen kezekbe jutott és az intézet a magyar kultúrának teljesen elveszett. A trianoni tragédia valójában ezer és ezer egyéni tragédiákból tevődik össze. Felejthetetlen és áldott emlékű kedves kollégánk, Te is végig szenvedted a magad trianoni tragédiáját, ellentálló szervezeted ennek romboló hatása alatt roppant össze; de éppen evvel lett nagy eredményekben gazdag életed tövis-