Erdőmérnöki Főiskola tanácsülései, 1955

1955. november 2.

- 12 dőmérnökke 1 ée kerület vezet övei. így lehetne biztosítani a minőségi erdőgazdálkodást. Mindehhez kérem a Főiskola segítségét.

, Tamás József: Mindenekelőtt köszönetét mondok, hogy az én

véleményemet is kiféri Magyar professzor elvtárs és a TEB.

Farkas Vilmos felvetette az erdészeti szakemberek és szakelőadók továbbképzésének ügyét, és én ezt az indítványt helyesnek tartom. Éppen ezért a szakembertovábbképzés és egyéb tudományos szakelőadások anyagát^szeretném ha megkaphatnánk, igy legalább ilyen módon mindenki értesülne arról, hogy hol áll a tudomány. Megemlítette ugyancsak Farkas Vilmos, hogy a mérlegbeszámolók a jövőben mélyebben szántók legyenek. Legyen szabad erre megjegyeznem, hogy a mérlegbeszámolók a költségvetés benyújtása után 6 napra kell, hogy elkészüljenek, márpedig ilyen rövid idő alatt mélyrehatóan és alaposan nem lehet elkészíteni. Hogy a személyzetben milyen változások álltak elő, errevonatkozóan az igazgató elvtárs ad választ. A TE.-on lefolyt hosszú vizsgálat eredményéről sem^tudok semmi közelebbit. Ez a hosszú vizsgálat annak a következménye, hogy a TE. kétezer lett élüzem, ezzel együtt jár a vizsgálat.

Farkas Vilmos további kérdése volt, hogy a Barlay-féle kísérlet bevezetése mennyiben okozott nehézséget a terveink teljesítésében. Több iparifat nyertünk a kisérlet következményeképpen, amit saját üzemrészünk dolgozott fel, de azért a cikkenkénti te 1- jesitéeünk követelményeinek is eleget tettünk. A kisérlet eredményét majd akkor mérhetjük csak le, ha szembeállítjuk egymással a régi és uj eljárás adta eredményeket.

Erdőgazdaságunk minden erdészeténél elkészültek az üzemtervek. Az üzemtervben előirányzott 29 ezer n? helyett 32 ezer i fakitermelést értünk el. Fejlesztési tervünk egyik pontja volt, hogy egy bizonyos famennyiséget visszatartunk, hogy ezzel a növedéket biztosítsuk, de ezt a törekvésünket a Főigazgatóság kifogásolta, és a fakihozatal emelését rendelte el. Ennek az a magyarázat a, hogy a népgazdaságnak nagymennyiségű fára van szüksége, amit valutával kell fizetni, ha külföldről kell beszerezni.

Lámfalussy professzor kartárs javaslatával kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy az uj kísérleti termeléseknél a teljes tüsköt lan termelést vezetjük be, igy a gyökfőig való^kérgezés nem o- koz nehézséget. Ennél a tüsköt lan termelésnél a gépesített termelés kecsegtető eredményt mutat.

Erdőgazdaságunk a hegyvidéki részen feltáró utakakkal 6l van látva. Túlsúlyban vannak azonban az olyan utak, amelyeknek vonal- vezetése nem megfelelő és szükséges volna ha gazdaságos rendszerbe foglalnánk. A közelitő utak javitása érdekében kísérletképpen ki kell próbálni a zabad Népben olvasott, különleges anyaggal készített földutak kéizitését, amelyek tartósak és jók. Akármilyen javaslatról van azonban szó, minden esetben rengeteg munkaerőre van szükség, mert a tisztítást, gyérítést munkaerő hiányában végrehajtani nem lehet. Éppen ezért aggályoskodom, hogy ezzel a sok feladattal meg tudunk-e birkózni és a rengeteg makkot el tudjuk-e vetni. Ilyen rengeteg makkunk ugyanis még sohasem volt.

A véghasználatok és gyérítések arányát a fejlesztési terv meghatározza és arányszámot állapított meg a kettő között. Én ezt a nagyobb arányú gyérítést túlzottnak tartom, mert az munkaerő hiányában keresztülvihetetlen. Vigyáznunk kell ezzel a túlzással azért is, mert nemcsak fatömeg, hanem faválaszték termelésre is törekednünk kell és félő, hogy a gyengébb minőségű gyégitési faanyag a költségvetésben pénzügyi kiesést eredményez.