Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1988

1988. június 18. egyetemi tanácsülés - Beszámoló az Erdészeti és Faipari Egyetem 1987. évi kutatómunkájáról

i 12 -fotót állítottunk elő. Az 1985. évi ortofotó—készítés tapasz­talatait felhasználva Dost geodéziai nérésekkel meghatározott és az ortofotón is jói azonosítható illesztőpontokat használ­tunk. Elvégeztük a síkrajz pontossági vizsgálatát, összehasonlítva az 1985-ben készített térkép/fénykép azonos illesztőpontok alapján készült ortofotó anyaggal. Eredmények N=l:10 000 térkép/fénykép azonos illesztőpontok esetén -4,3 ni., geodéziai méréssel meghatározott illesztőpontok esetén -1J79 Megje­gyezzük, hogy 1:10 000 méretarányú erdészeti térképeink Németh Ferenc által becsült pontossága ^4,3 m. A domborzatrajz pontosságát vizsgálva megállapítottuk, hogy mindkét anyag esetében az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképektől megkövetelt pontosságot kielégítette. A fototartalom a fekete—fehér anyag esetében megfelelő, az infraszines anyag esetében jó minősítést kapott. Mindkét anyag segítségével elvégeztük mintegy 620 ha mintaterületen az erdő­­részletek fafaj és elegyarány leírását, majd annak ellenőrzését, Megállapítottuk, hogy a fekete-fehér anyaggal a részletek mint­egy 36 %~ban, infraszines anyaggal 51 //-ban volt a terepi adat­­felvételezési munka helyettesíthető. A terepi munka nem küszö­bölhető ki a 20 évnél fiatalabb állományok, s 4 fafajnál több fafajból álló erdők esetében. Megállapítható, hogy az ortofotó eredményesen alkalmazható a fentebb megadott pontossági igényen belül térképek helyettesí­tésére, meglévő térképek helyesbítésére, a fototartalom pedig egyaránt jól hasznosítható erdőtervezési, erdőgazdálkodási, ellenőrzési és információs munkákban. A témában 1987. év végén doktori dolgozat került benyújtásra. Tapasztalatainkat oktató-kutató munkánkban folyamatosan hasz­nosítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents