Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1988
1988. június 18. egyetemi tanácsülés - Beszámoló az Erdészeti és Faipari Egyetem 1987. évi kutatómunkájáról
-- 6 -Ekkor 4x4 m-es precíz parcellákon felvettük a lágyszárú cserje és fafaj állományt. 1987-ben a terület ismét felvételre került, hogy megállapítsuk az időközben bekövetkezett változásokat. A kutatás célja felderíteni azt, hogy a szubnontán bükkösök fiatalkorú állományaiban természetes utón megjelenő fafajok közt miként megy végbe a konpetició. Képes-e a fatermesztés szempontjából főfafajnak tekintett bükk emberi beavatkozás, tehát költségráfordítás nélkül létét, sőt uralmát biztosítani. A vizsgálat során a mellékelt 1. sz. és 2. sz. táblázatok alapján felvételre került a fafajok darabszáma és magassága, illetőleg ezek dinamikája. Az eredmények mindkét vizsgált jellemzőre nézve azt mutatják, hogy a bükk mesterséges segítség nélkül is képes fiatal korban is uralmát kialakítani. Ezt nagyfokú társulásképességének köszönheti. A megállapítás lehetővé teszi a gyakorlatban alkalmazott ápolások jelentős csökkentését, ami részben munkaerő, részben költségmegtakarítást jelent. Rendszeresen folytak a bükkös ökoszisztémában a fitocönológiai és fonológiai vizsgálatok a mohákra és zuzmókra vonatkozóan. Folytatódtak az ÉRTI részéről a vízháztartás, csapadék intercepció és beszivárgás vizsgálatok. Ezek eredményei a következő évben kerülnek bejelentésre. A jelentés közli az elmúlt 10 év fafaj összetételének változását és a fafajok magassági növekedését. A fatermesztési eljárások k*rszerüsitése Témafelelős; Dr. Horváth Béla tanszékvezető egyetemi docens A fatermés minőségjavulása számos részterület egymással párhuzamos fejlesztésével érhető el« Ezek közül a kutatás a tárgyévben a következők vizsgálatával, elemzésével, fejlesztésével foglalkozott:
