Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1985
1985. október 2. egyetemi tanácsülés - Beszámoló az az 1985/86. tanév felvételi vizsgáiról
4 A felvételi vizsgák előtt az intézményben a "fizikai származású" jelentkezők részére 3 napos felkészítést, a szóbeli vizsgák lebonyolítására az MM 3.500-1985.XI.sz. utasításának megfelelően 2 vizsgabizottságot szerveztünk« A bizottságokban az intézmény oktatóin kivül középiskolai tanárok^is részt^vettek. Az elnöki teendőket és a pártalapszervezet képviseletét dr.Szalai Károly tanszékvezető főiskolai docens, illetve dr. Birkás János főiskolai adj úrik tus látta el. Összevont érettségi-felvételi vizsgát ebben az évben 10-10 fő részére Pécsett és Szombathelyen a Komarov Gizmánium Földmérési és Postaforgalmi Szakközépiskolában, valamint a "Hevesi Ákos" Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben szerveztek. A bizottság elnöke dr. Ágfalvi Mihály főiskolai docens,^igazgatóhelyettes és dr. Németh Gyula főiskolai tanár, igazgató volt. A bizottságokban a vizsgáztató tanárokon kivül dr. Szentesi András és dr. Balogh György a MÉM-FTH osztályvezetői látták el a társelnöki feladatokat. Albizottságok elnökeinek jelentéséből, illetve a nyitó- és záróértekezlet jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a vizsgák mindenből a vonatkozó rendelkezések, utasítások előírásainak betartásával, szabályszerűen folytak. Eredményes összevont érettségi-felvételi vizsgája alapján a bizottságok 9-9 fő felvételére tettek javaslatot. A felvételi vizsgák tapasztalatai; Matematikából az Írásbeli tételsor nehezebb volt a korábbi évek átlagánál. Nagyobb elméleti anyagot tartalmazott, mint régebben, szélesebb ismeretanyagról tájékoztatott. Hiányolható, hogy nem volt az elején egy jó, könnyen megoldható nyitótétel amelynek megoldása sikerélményt jelenthetett volna a tanulónak, amelyet a közepes tudásuak is biztonsággal megoldhattak volna. Előzőek miatt a főiskolára jelentkezők dolgozataira többségében 4,5,6 pontot, 2-3 ponttal kevesebbet lehetett adni, mint a korábbi években. Efeikából az írásbeli feladatok alkalmasak voltak a tanulók felkészültségének mérésére. Itt az 5., 6. feladat könnyebb volt a sokévi átlagnál, igy az átlagpontszám 1,5-2,0 ponttal magasabb lett a matematikáénál. A földméréstan Írásbeli példasor az idén nehezebb, gondolkodtatóbb volt a megelőzőeknél, de nehézségi foka még igy sem érte el a matematikáét. A feladatok lényegében alkalmasak voltak a tanulók tudásbeli különbségének mérésére. A feladatokra adott viszonylag magas pontszámok jól jellemzik azok nehézségi fokát. Ugyanazon középiskolán belül sem volt azonban egységes a földméréstan feladatok javítása, pontozása. Szükségesnek véljük az egységes szemlélet kialakítását és azt, hogy a tanárok az ezévihez hasonló, esetleg nehezebb, összetett feladatok megoldására készítsék fel tanítványaikat. Földtanból és vizépitéstanból •• 1-1 tanuló vizsgázott, ebből általános érvényű következtetést nem lenne célszerű levonni.- 2 -
