Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1985
1985. február 6. egyetemi tanácsülés - Beszámoló jelentés az Erdészeti és Faipari Egyetemen folyó mérnöktovábbképzésről, 1982-1984
- 3-3. Különösön szorgalmazni kell a mezőgazdaságban foglalkoztatott erdészeti szakemberek /nemcsak erdőmérnökök/ tanfolyamos továbbképzését. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben több mint 80 erdőmérnök dolgozik, rajtuk kivül többszáz erdészeti ágazatvezető. Tőlünk, az Egyetemtől várják ebben a viszonylag uj gazdasági közegben az ágazati rendszerben működő . mg.tsz-ek "mélyvízben1' folyó tevékenységük elméleti megalapozását* Talán nem ártana ebből az alapképzés számára is következtetéseket levonni. 4. Végül le kell vonni azt a tanulságot is, hogy a mérnöktovábbképző tanfolyamok elhelyezéséhez, és különösen elszállásolásához a jelenlegi egy tanterem és a 24 kollégiumi férőhely elégtelenné vált. Mielőbb, még ebben a félévben a továbbképzés számára használható bázissá kell kialakítani a Fertődi Kastély-épület erre alkalmas helyiségeit, megteremtve az elszállásolás lehetőségét is. E tanulságok alapos átgondolása és újragondolása világossá teszi a tanfolyamos mérnöktovábbképzés feladatait. Helyes lenne, ha a Karok Tanácsai is mielőbb napirendre tűznék ezeket a tanulságokat, meghatároznák a belőlük levonható konkrét következtetéseket és feladatokat. II. Szakmérnök /szaküzemmérnök/ képzés A szakmérnök /szaküzemmérnök/ képzésre vonatkozó tájékoztató adatokat - az 1985. evet is beleértve - a 4*sz. melléklet tartalmazza. Az elmúlt 3 évre vonatkozóan is érvényesnek lehet tekinteni az 1982. március 20-i beszámolójelentés megállapításait, miszerint "A szakmérnöki és szaküzemmórnöki szakok beindítása és végzése uj feladatot jelentett az oktatók, valamint az egész apparátus számára. Az eddigi tapasztalatok azt ^igazolták, hogy a tanszékek jól felkészültek a feladat elvégzésére, lelkiismeretes és színvonalas munkát végeztek." Ennek ellenére kritikusan és önkritikusan megállapítható,hogy a szakmérnök-, szaküzemmérnökképzés rendszere a legutóbbi években nem volt eléggé átgondolt, s némely esetben ötletszerűnek és maximalistának bizonyult. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a szakmérnök /szaküzemmérnök/ képzés tervezése, sőt nem egy esetben szervezése is "kicsúszott" a Karok hatásköréből, s azt lényegileg - a tanulmányi adminisztrációval együtt - a Továbbképzési Osztály látja el. Ugyanakkor maximalistának bizonyult az a koncepció, miszerint - olvasható az 1982. március 20-i beszámolóban - "A jövőben az erdőmérnöki tagozaton 2-3, a faipari tagozaton 2 szakmérnöki, ill. szaküzemmérnöki
