Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1984
1984. március 21. egyetemi tanácsülés - Beszámoló az Erdészeti és Faipari Egyetem 1983. évi tudományos kutatómunkájáról
I* BEVEZETÉS Egyetemünk alapvető oktatási feladatainak ellátása mellett hasonló kiemelkedő fontosságú a kutatási munka. A kutatási eredményekkel bővitett, korszerűsített oktatási anyag kialakítása állandó, folyamatos feladat. E soktérü' célkitűzésnek csak úgy lehet megfelelni, ha az országos kutatási feladatok és a kisebb területet lefedő szakmai diszciplínák kidolgozásában is résztvesz Egyetemünk. A felgyorsult tudományos kutató-fejlesztő munkában lépésttartani egyre nehezebb feladat, ezért rugalmas, jól szervezett munka-kapcsolatokra van szükség az egyes tanszékek és külső intézmények között. Az a szellemi potenciál, amelyet az egyetemi oktatók, kutatók jelentenek a rendelkezésre álló felszerelésekkel együtt, sajnos nem érvényesül optimálisan. Az érdekeltségi, műszer és segédszemélyzet ellátottsági és szervezési helyzetet, illetve rendszert javítani kell. Egy jól képzett kutató jövedelme nem éri el az átlagos szakmunkásét - még akkor sem, ha az előbbi országos kutatási «élprogram keretében dolgozik. Mint minden felsőoktatási intézményben, igy Egyetemünkön is a főhivatású kutaték hátrányos helyzetben vannak az oktatókkal szemben. /Szigorúbb minősítési követelményrendszer, kevesebb fizetés, kevesebb szabadság, stb,/. Általános tapasztalat az is, hegy a különböző külső megbízásos /KK/ munkák keretében folyó kutatások színvonala és intenzitása kedvezőbb képet nutat, mint az egyéb állami kutatásoké. Az egyes vállalatok, üzemek konkrét megbízása alapján végzett munkák hasznosulása is gyorsabb. Az itt jelentkező jöv.ede^emkiegészitési lehetőség is bizonyltja a jelenlegi érdekeltségi rendszer hibáit. A kutatómunka hatékonyságát alapvetően rontja a rendkívül rossz segéderő ellátottság, A 20 fő főhivatású ás a 7 fő különböző kU
