Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1983
1983. június 23. egyetemi tanácsülés - Az agrárfelsőokatatás távlati fejlesztésének fő irányai és feladatai
- 15 -Ezek mellett nem elhanyagolható az intézmények belső ellenállása a változtatással szemben. Az egyetemek belső szervezeti korszerűsítésének középpontjában egyidőben az intézezesités került anélkül, hogy annak karoly megalapozásáig eljutottunk volna. A legtöbb esetben ezek nem egyszerűsítették a munkát, hanem csak a döntési szintek számát szaporították. Jelenleg nagyfokú kuszáltság tapasztalható amiatt is, hogy az azonos nevű szervezetek mélyen különböző tartalmúak és azonos tartalmú szervezetek más-más nevet viselnek. Ezért az egyetemek belső korszerűsítése - a már ismertetett általános elveket betartva - csak akkor lehet eredményes, ha a szervezeti korszerüsités minden esetben az oktatás, a kutatás tartalmának fejlesztését segiti elő. Az egyetemeken helye van sajátos - az általánostól eltérő - szervezeti megoldásoknak is, de az általánosan érvényes szervezeti rendszertől kivételképpen térhetnek el. Semmilyen érv nem támasztja alá az olyan irányzatokat, amelyek egyedi és önkényes szervezeti rend kialakítására vezetnek. Azt sem lehet helyeselni, amikor az uj szervezetet kizárólag a név megváltoztatásával hozzák létre. Általános elvnek kell tekinteni, hogy uj tanszék, nagy tanszék, intézet, vagy tanszékcsoport kizárólag a meglévők, tartalmilag indokolt összevonásából hozható létre, úgy, hogy ez ne eredményezze újabb döntési szint keletkezését . A döntési szintek szaporítása, a hierarchikus lépcsők számának növelése nem nevezhető korszerüsitésnek. A szervezeti korszerüsitéssei egyidejűleg felül kell vizsgálni az egyetemen belüli, illetőleg az egyetem és a főhatóság közötti hatásköröket is. Ennek keretében:- a főhatóság adjon át jogköröket az egyetemi vezetésnek,- az egyetemen belül pedig kapjanak nagyobb hatáskört a kari vezetők, illetőleg az önálló oktatási szervezeti egységek vezetői.
