Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1983

1983. június 23. egyetemi tanácsülés - Az agrárfelsőokatatás távlati fejlesztésének fő irányai és feladatai

Az egész felsőoktatásra érvényes tényezők mellett az agrárfelsőoktatás szerepkörét alapvetően befolyásolják az élelmiszertermelésnek azok a sajátosságai, hogy élő szervezetekkel, többnyire életfolyamatok szabályozásával valósítja meg feladatait. A termelés jellegéből adódóan a szakembereket a váratlan termés zeti tényezők hatásainak megelőzésére és kivédésére is fel kell készíteni.

A mezőgazdasági tudományok magukba foglalják a tudományok minden olyan ágazatát, amelyek hatással vannak a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok előállításának és értékesitési célra történő feldolgozásának szférájára. Mindez széles területét öleli fel a szakosodott tudományoknak, amelyek egymástól gyakran eltérőek.

A mezőgazdaság igényli a közvetlen kapcsolatokat minden korszerű tudományos ismerettel .

Ezért az agrárszakemberek sokoldalúbb együttműködési készségének kialakítását a képzésnek is elő kell segítenie.

Ezek a tényezők és az ebből következő szemlélet adnak sajátos jelleget a képzés-nevelés folyamatának az agrárfelsőoktatásban.- 3 -II.

1./ AZ AGRÁREELSÖCKTATÄS FŐBB FUNKCIÓI

Intézményeink alapfeladata marxista-leninista világnézettel áthatott, az élelmiszergazdasági szakterületek sajátosságainak megfelelően megalapozott, alkalmazott természettudományos-, műszaki-, és ökonómiai szemléletű szakmájában mélyreható elméleti ismereteket nyújtó, szintetizáló és innovációs képesséoeket, tudományos igényességet kialakitó képzés és nevelés.

Mindez együtt biztositéka a szellemi tőke hatékony, egész életen át folyamatosan megújulásra kész felhasználásának.

Az oktatásnak arra kell törekednie, hogy a kor uj tudományos eredményeit a lehető legrövidebb idő alatt a tananyag szerves részévé tegye. Az oktatási rendszernek tehát nyitottnak kell lennie, ugyanakkor olyannak, amely stabilitásával-/ ?r>