Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1983
1983. június 23. egyetemi tanácsülés - Az agrárfelsőokatatás távlati fejlesztésének fő irányai és feladatai
i I. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt álló mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti, faipari és földmérési felsőoktatás / a továbbiakban agrárfelsőoktatás/az elmúlt hárem évtizedben mind felépitésében, mind tartalmában a magyar felsőoktatás szerves részévé vált. A népgazdaságban minden tizedik diplomás, a Mfti ágazatban pedig a diplomások mintegy háremnegyede az agrárfelsőoktatásban szerzett képesítést. Az agrárszakemberképzés ezért meghatározó szerepet játszik az agrárpolitika megvalósításában, az ágazat termelési feladatainak végrehajtásában. Ágazatunk eredményességét hathatósan elősegítette, hogy az agrárképzés fejlődési folyamatában, tartalmában, és módszereiben, az oktató-nevelő munka eredményességében egyaránt jól igazodott az agrártudományok, valamint a mezőgazdaság alapvető társadalmi-gazdasági változásaihoz. Az agrárfelsőoktatás mai szervezete, felügyelete, irányítása - szerves egységben a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel - sikeresen szolgálják a müvelődés-po• litikai és az agrárpolitikai irányelvek, állásfoglalások,határozatok érvényesülését. A vázolt eredmények ellenére agrárfelsőoktatásunk a tudományos-technika fejlődésnek és a társadalom igényeinek, a társadalmi-gazdasági közeg jelentős változásai miatt - hosszabb távon több tekintetben méq nem felel meg, fejlesztésre szorul. Változtatni szükséges mind a tartalom, mind a struktúra tekintetében. Ugyanakkor fontos, hogy a fejlesztések csak jól megalapozott, hosszutávu stratégia és terv keretében a végrehajtásban pedig nagyfokú következetességgel valósuljanak meg. A felsőfokú agrárszakemberek /okleveles- és üzemmérnökök/ képzése hat egyetemen hárem főiskolán összesen 19 karon folyik, intézményeink regionális elhelyezkedése szervesen illeszkedik a gazdaság-földrajzi környezetbe, betöltve az agrár-szellemi központ funkcióit is /1.melléklet/. Az oktatásban az intézmények adottságaihoz igazodó szakosodás érvényesül, a 19 karon összesen 29 szakai folyik képzés / 2. melléklet/.