Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1983

1983. május 18. egyetemi tanácsülés - Beszámoló az IP-6 jelű, Az erdészet, a faipar és a vadgazdálkodás alapkérdéseinek kutatása című intézeti feladat keretében végzett munkáról

- 16

Egyben tájékoztatásul közlöm, hogy közreműködtünk az Erdőmüveléstani Tanszéknek az IP-6 II. témacsoportjában szereplő "Erdei ökoszisztémák vizsgálata" c. kutatási feladat megoldásában. Feladatunk volt a bükk műszaki tulajdonságainak vizsgálata. Bár a müs aki tulajdonságokban lényegi eltérést nem tapasztaltunk, megállapítható volt, hogy a különböző erdőművelési eljárásokkal nevelt faegyedek eltérő alaki tulajdonságokkal rendelkeznek. Egyes eljárások igy kedvezőbb alaki tulajdonságokkal rendelkező, iparilag értékesebb és nagyobb fatömeget biztositó egyedeket adnak.

II. témacsoport: Erdei ökoszisztémák vizsgálata

1. téma: A bakonyi bükkösök biomasszája ás energia tartalma

2. téma; Csertölgy javafák, V-fák szerkezeti, morfológiai

ismérvei.

a./-b./ Elvégzett kísérletek, azok célja; Kutatási eredmények, következtetések:- A farkasgyepüi szobmontán gyertyános-bükkösökben /Laureolae-Fagetum/ 1975 óta folynak erdei ökoszisztéma vizsgálatok. A természetvédetté nyilvánított 363 ha-on több bekerített, elegyetlen bükkállomány növényvilágát 5 éven keresztül fenológiai vizsgálattal feltártuk. A cserjeszintben 10 fát és cserjét, mig a gyepszintben 63 sás-, fü- ás lágyszárú növényfajt tartunk nyilván. Igen szegény a mohaszint, mindössze 2 fajjal képviselt. Az elmült évben megállapítottuk az 1 ha-ra vonatkozó szervesanyag-mennyiságet fatömogben, illetve abszolút száraz súlyban, tonnában, majd meghatároztuk ennek fűtőanyag-értékét, energiáját kJ-ban. Ez a közel 10 milliárd kJ igen tekintélyes értékű "zöldaranya", újratermelődő, élő "szénbányája" a Bakonynak.

Érdekes az is, hogy a növedék 74 %~a a föld felett és 26 %-a a föld alatt, a gyökérszintben keletkezik. A földfelettinek zöme a faanyag növedékére /38 %/ ás a .corona lombozatára /27 %/ esik.