Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1979

1979. január 24. egyetemi tanácsülés - 3. Jelentés a hallgatók eszmei, politikai arculatáról készített 1978. évi értékelésről

- 9 -telt tagjainak észrevételei, hozzászólásai hozzá fognak segite­­ni minket ahhoz, hogy ki-ki a maga posztján könnyebben és he­lyesebben súlyozza az elkövetkezendő időszakban egyetemünk neve­lési programjában, tanévi nevelési munkatervében megfogalmazott feladatokat«* Ez az anyag sem tartalmaz székesfehérvári gondolatokat, fi­gyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló forrásanyag nem volt azonos nevezőre hozható és azonos módon értékelhető. Dr* Kecskés Sándor: Kéri az anyaggal kapcsolatos észrevétele­ke tTTíö^zaszoTa^ökaTT” Szabó Gyula: A 6. oldalom szerepel a megdöbbentő érdeklődési statisztika. Érdeklődik, hogy ennek megfelelően milyen képet mu­tat az Erdőmérnöki Kar statisztikája. Szabó Irén: A 2. oldalon a 3« bekezdés foglalkozik a^tanul­­mányi eredménnyel, illetve a marxizmus-leninizmus tanszék kere­tében oktatott tárgyak eredményével. Az ismételt vizsgák milyen arányban állnak? Ugyanis sikeres félév esetén is elég magas szo­kott lenni az ismételt vizsgák száma. Az eszmei-politikai arculatot nem szerencsés mérni a marxiz­mus-leninizmus tárgyainak átlageredményével, higzen a magatartás nem biztos, hogy azonos a tárgyakból elért eredménpiyel. Elsősorban ezen a tanszéken hogyan látják a hallgatók arcula­tát? Dr. Somkuti Elemér: A Faipari Mérnöki Karon kiválasztott pél­da az erősebb, jellemzőbb, a magasabb százalékos értékeket mutat­ja. Abból a speciális soproni helyzetből adódóan, hogy az erdő­­mérnöki karra jelentkezettek bizonyos hányadát a faipari karra irányítják át. Ez bizonyos fokig magyarázza, hogy^egy más szak­mára készülő, de más területen tanulmányokat végző társaságról van szó. Azonban az Erdőmérnöki Karon iő előfordul, hogy nem te­kintik élethivatásuknak az általuk váHaeztott szakmát. Szabó elvtársnőnek a marxista vizsgák kérdésével kapcsolatban kétségtelen tény, hogy a vizsgaeredmény önmagában nem jellemző, de hozzá kell fűznöm, hogy vizsgáltuk azt is, hogy különböző po­litikai vagy eszmei jellegű kérdések, hibás vagy torz nézetek hogyan tükröződnek a szemináriumi munkában, a vitakörök munkájá­ban. Kirivó problémák nem merültek fel. Nagyobb probléma a közöm­bösség, aminek a leküzdésében sokat kell tennünk. A gyakorlat azt igazolja, hogy ez a legtöbb, amit negatívumként a mérnökeink­kel szemben fel tudnak hozni. Egy viszonylag szűk tevékenységi körben, de olyan szakmai körben kiván a hallgató foglalkozni, ahol nincs felelősség, a munkaerő vezetése, irányítása, mozgatása, hanem tipikus hivata­li, adminisztrativ teendők vannak, s a munkakör érthetőleg ma­gasan megfizetett. Dr. Várhelyi István; Ismételt vizsga Politikai Gazdaságtan­­ból négy volt. Ez a hallgatók 5 % körüli aránya. Filozófiából gyakorlati jegy volt. Tudományos szocializmusból szintén volt négy vagy öt utóvizsga a mai napig. A vizsgalapok összesitese még nem történt meg, igy pontos adatok nem állnak rendelkezésre. 1

Next

/
Thumbnails
Contents