Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1979
1979. szeptember 19. egyetemi tanácsülés - 2. Az Egyetem személyzeti munkája az MSZMP Központi Bizottságának határozata és a kormány rendelete tükrében
7 A tudományos segéderők kérdésében összehasonlítást nem tudunk adni. A MÉM-hez és az Oktatási Minisztériumhoz tartozó intézményekben sem kedvező a helyzet, sőt rossz. Ez a rektori értekezlet napirendjén is szerepelt. A jelenlegi helyzeten segíteni nem tudnak. Arra van lehetőség, hogy a munka szervezése során hogyan tudjuk ezt a segéderőt kiváltani. A tudományos kutatásokba, mint segéderőket, a hallgatókat kell bevonni. A műszerezettség kérdése nem éri el a kivánt szintet. Valamennyi egyetemen ezt valljuk. A Müszerbizottség feladata, hogy a tanszékek egy korszerű és jó műszert közösen’ használjanak. Erre vannak negativ és pozitiv példák. Az oktatói létszám leterhelése olyan kérdés, ami különösen kislétszámu egyetemeken okozhat nagy gondot. Az uj tanterv során megváltoztak a leterhelések. Átcsoportosításra egyetemi szinten nincs lehetőség. Itt azt lehet és kell tenni, hogy azokon a helyeken, ahol az oktatási leterheltség alacsony szintű, és nem az oktatók hibájából, hanem a létrejött körülmények miatt, ezeknél a tanszékeknél a kutatási témákban egy kicsit több feladatot,előrelépést kell biztosítani. Az oktatói letertflés vizsgálata a MÉM kezdeményezésére is, de a mi magunk megnyugatására is folyamatban van, változtatni kivánunk ezen a területen. A Személyzeti Osztály személyzeti osztályvezetőből, személyzeti előadóból és munkaügyi előadóból áll. A személyzeti osztályezető munkaügyi kérdésekkel is foglalkozik. Nem is tudjuk ezt megváltoztatni. Tudományos dolgozók minősítésénél a pártszervezet véleményének kikérése természetes. Berettyán elvtárs kérdésére: A korösszetétel nem kedvező. Kedvezőbb lenne, ha egy fiatalabb garnitúra sorakozna például az egyetemi adjunktusoknál. Váltásra nincs lehetőség. Lehetőséget kell teremteni az emberek más munkaterületen való mozgására. Az Akadémiának az az elképzelése, hogy a kutatóintézeteknek a szakoktatási intézményekhez való csatolásával ez a probléma megoldható lenne. Ez a minőség kérdését is jobbá tehetné. Az egyetemi tanárok és docensek kedvezőbb arányát, kis tanszékek esetében nem tudjuk biztosítani. A demokratizmus hosszadalmas, ügyintézéssel jár. Ennek érdekében csak azt lehet tenni, hogy szorosabban kapcsoljuk egymáshoz a személyi kérdések rendezését. Ebben kell egy szorosabb tervszerűséget biztosítani. A vezető oktatók tudományos tevékenysége bizonyos mértékig probléma, egyrészt az egyetemi kiadvány elmaradt, másrészt gond van az anyag elhelyezésében, de ha önkritikusak akarunk lenni, akkor vannak olyanok, akik publikálásra születnek, mások a gyakorlati élet területén tudják megállni a helyüket. kAO
