Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1979
1979. június 23. nyilvános diplomakiosztó és doktoravató tanácsülés - 1. Himnusz - 2. Kecskés Sándor ünnepi beszéde
Bátran, de ne csak rutinnal végezzék munkájukat, törekedjenek arra, hogy szakmájuk művelésében élen járjanak. Ezért a kapcsolatuk a jövőben sem szakadhat meg az Alma Materral, az oktatóinkkal, az itt maradó hallgatóinkkal, akik nemcsak útjukra bocsátották önöket, hanem otthont nyújtanak a folyamatos szakmai képzésükben. Reméljük, hogy az erdészeti és faipari tudományok kiváló művelőiként alkalma lesz Egyetemi Tanácsunknak a most végzett mérnökeinket a mai nap folyamán látható ünnepélyes keretek mellett mind nagyobb számban műszaki doktorrá avatni. Munkásságukat tehát a folyamatos alkotó tevékenység mellett az uj eljárások elsajátítására irányuló ismeretek megszerzése kisérje, melyben mindig segitő társakat találnak Egyetemünk oktatóiban, kutatóiban. Kapcsolataink tovább folytatódnak a gyakorlatban, amikor mint reszortosak egy-egy erdőgazdaságban vagy faipari üzemben fogadják, instruálják hallgatóinkat a tanulmányi kirándulások és a nyári gyakorlatok során. Közvetett kapcsolatunk lesz vezetőiken keresztül, akikkel 1979-ben is találkozunk majd az Egyetemen és érdeklődünk a fiatal általunk oktatott és nevelt mérnökök munkájáról, beilleszkedésükről, a dolgozókkal való kapcsolatukról, emberi és szakmai helytállásukról. Egyben kérjük, hogy üzenjenek az oktatóknak, tapasztalataik átadásával segitsék az egyetemi munkát. Várjuk, hogy üzennek majd az ittmaradó hallgatóknak is azoknak, akik szeptemberben jönmek az önök helyére. Reméljük, hogy az eredményekben és sikerekben gazdag életút előtt állnak és kapcsolatukat majd a szó igazi értelmében mindnyájunk örömére a hosszú küzdelmes évek elteltével arany diplomában történő részesítésük fogja bearanyozni. A boldog és békés jövő reményében ezért ne sajnálják erejüket az önökre háruló feladatok megoldásában. vegyenels: részt a közéletben, segitsék elő az állami és párthatározatokban foglaltak megvalósitását. Az egyetem műveli a tudományt és neveli azokat, akik művelni fogják önöket kedves jelöltek. Mert a tudománynak ha vannak is eredményei,1 maga a tudomány soha sem kész tárgyi valóság, hanem egy szakadatlan megújuló, soha nem szűnő szellemi erőfeszités a tisztánlátás kialakítására. Tekintsék példaképnek a mai Egyetemi Tanács nyilvános ünnepi ülésén avatásra váró műszaki doktorainkat, akiket általános emberi magatartásuk a szocialista társadalmi rendhez való hűségük mellett, kiváló elméleti felkészültségük érdemesítette fel arra, hogy hagyományainknak által meghatározott formaságok mellett önöket az erdészeti és faipari szaktudományokból doktorrá fogadjuk. Felruházzuk önöket mindazokkal a jogokkal, amelyek e cim viselésével járnak. Örömünkre szolgál, hogy többen a most avatásra kerülő műszaki doktoraink közül egy generációba tartoznak a most végzett ifjú
