Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1978
1978. június 24. nyilvános diplomakiosztó és doktoravató tanácsülés - 1. Himnusz - 2. Káldy József ünnepi beszéde
köszönhetnek, s legyenek hálásak iskolájuknak, amelynek köszönhetik ismereteik bővülését, felkészültségüket és azt, hogy érett férfiként hagyhatják el iskolájukat és felajánlottam, hogy az elkövetkező életcsatában iskolájukra mindig számíthatnak, mindig maguk mögött tudhatnak bennünket, mindig várhatnak tőlünk eligazító szót. Azóta legtöbbjük sikeresen állta meg az államvizsga próbáját és erüőmérnöki, illetve faipari mérnöki, üzemmérnöki oklevelet szerzett. Még egyetlen kérésem van valamennyiükhöz, és ez igy szól. Az Egyetemen meggyujtott tűz égjen egész életük folyamán. Ha a tűz csak parázslik, ha pislákol nem elég, mert nem lehet tűznek nevezni. A tűz lángol, lobog, szinte nem lehet eloltani. Sokszor lángja az egekbe csap, mint mikor a gepcitöréskor úgy ég a gáz, hogy lángjának csúcsa szinte nem is látszik a magasságban. Miért égjen ez a tűz? Égjen elsősorban hazájukért, a szocialista Magyarországért, hogy napról-napra szebb, gazdagabb legyen ez az ország, benne az emberek. Égjen azért, ho^y a fejlett szocialista társadalom mielőbb felépüljön az egesz társadalom javára. Égjen a szocialista tábor közösségéért, hogy minél jobban összeforrjanak testvér népeink és gátját tudják vetni az imperialista törekvéseknek. Égjen az egesz emberiségért, hogy béke legyen a földön és ne legyen annyi éhes ember a világon és kenyér kerüljön minden ember asztalára. Égjen a szakmájukért, hogy az erdészet és faipar mielőbb fölzárkózzék a többi ágazat szinvonalára és teljesiteni tudják azokat a követelményeket, amely az erdészetre és faiparra hárul országunk jólétéért folytatott küzdelemben. Jelentsen türelmetlenséget mindaddig, amig meg nem valósulnak terveik. Égjen a tűz egyéni boldogulásukért, és boldogságukért, hogy elérjék mindazt, mind egyéni mind pedig szakmai vonatkozásban, ami után vágynak. Ha a tűz ég ne féljenek kilépni az iskolából az életbe. Kaptak olyan felkészítést, olyan töltsést, ami elegendő ahhoz, hogy elkezdjék az életet és részt vállaljanak az erdészet és faipar fejlesztéséből. Szeretném azonban aláhúzni, hogy ez a tudás állandó karbantartást kiván, az élet állandó tanulást, továbbfejlődést követel. Jó hireket várunk önökről, hogy helytállnak és élenjárnak a munkában. "Békésebb, szebb, jobb, vidámabb, boldogabb életre váltott jussa nem volt soha Mint a mai, magyar ifjú embernek" Ne sajnálják erőiket a rájuk bizott feladat teljesítésében. A Párt- és állami határozatok végrehajtásáért. Csak egyféleképpen érdemes dolgozni és élni, becsületesen, teljes erővel és teljes tudás alkalmazásával.