Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1977

1976. szeptember 6. tanévnyitó, ünnepi, nyilvános egyetemi tanácsülés - 4. Gyémánt- és aranydiplomák adományozása

- 13 -1970-ben 43-évi szolgálati idő utón nyugállományba vonul.

Mint nyugdijáé, képzettségének megfelelő munkakörben vállal még ma is feladatokat.

Következő jelöltünk Gyarmathy Endre. Erdőmérnöki oklevelét 1926-ban szerezte. Pályáját Lillafüreden kislakás-épitkezéseknél kezdte, mint ideiglenes napidijas. 40-évi szolgálata alatt igen változatos munkaköröket töltött be. Miskolcon erdőrendező, az FM-ben tűzifa szállításával kapcsolatos ügyek intézője, közérdekű fásitő, Szegeden az Alföld-fásitás keretén belül földmérő, Nagybecsken gondnok, Máramarosszigeten központi felügyeleti tiszt, Visegrádon beosztott mérnök. Felszabadulás után Szegeden erdőfelügyelő, majd az Erdőgondnokság vezetője.

1950-től Szegeden igazgatóhelyettes főmérnök, Szolnokon és Békéscsabán erdőtelepitő állomás főmérnöke, majd Gyulán igazgat óhelyet te s-főmémök. 1956-tól a Szegedi Technikumban tanár,

1959- 1968-ig Ásotthalmi Erdész-Szakközépiskola igazgatója.

1968. évi nyugdíjazása után másfél évig Ásotthalmán még tanit. Társadalmi munkában Szegeden népi ellenőr. Számtalan kitüntetése és elismerése van. 1956-ban az "Erdészet Kiváló Dolgozója",

1960- ban a "Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója", 1964-ben a "Munkaérdemrend" bronz, 1968-ban a "Munkaérdemrend" ezüst fokozatát kapja meg.

Következő jelöltünk Hoffmann Sándor. Oklevelét 1926-ban szerezte meg. A keszthelyi Festetics uradalomban erdőrendezési munkával kezdte pályafutását. 1934-től a Keszthelyi, majd a Vörsi Erdőgondnokság vezetője, amely tisztséget 1947-ig tölti be. 1957-ig többnyire keszthelyi székhellyel erdőművelési előadó és szakfelügyelő. 1958-ig a Balatoni Intézőbizottság kirendeltségének vezetője, 1968-ig a Nyugatdunántúli VÍZIG geodéziai csoportjának vezetője. 42-évi szoglálat után, 1968-ban vonult nyugállományba. Nyugdíjasként a Keszthely-vidéki Láphasznositási és Vizgazdálkodási Társulatnál és a Balaton Múzeumban dolgozik. Társadalmi munkában a Kisbalatoni Természetvédelmi Terület gondozását végezte.

Következő javasolt Kálnay ^ Zoltán. Erdőmérnöki Oklevelét 1926- ban szerezte meg. Fájó szivvel arról értesültünk, hogy idő közben elhunyt. 40-évi szolgálat után 1966-ban vonult nyugállományba. Főleg fahasználati vonalon ért el kimagasló eredményeket. Számos kitüntetésben részesült.

Következő javasoltunk Koncsek János. 1925-ben szerezte meg erdőmérnöki oklevelét. Első munkahelye Veszprém volt, ahol mint erdőrendező dolgozott. Jászberényben rövid ideig napidija® városi mérnök, majd 1930-ig Alföld-fásitó, e munkálatokhoz geodéziai munkát végez. Hiteles földmérő és Mérnök-kamarai tagság megszerzése után magánmérnöki irodát nyit és elsődlegesen földméréssel foglalkozik. 1942-ben állami szolgálatba lép és Marosvásárhelyi ^Erdőgazdasághoz kerül. Felszabadulást már Budapesten éli meg és erdészeti állami szolgálatban változó feladatokat lát el, többnyire geodéziai munkát végez. 1950-52 között a Váci Erdőrendezőségen dolgozik és innen a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalathoz lép át, 1961-ben innen megy nyugdijba.