Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1977
1976. december 2. egyetemi tanácsülés - 3. Bejelentés Törzsgárda Szabályzattal kapcsolatban - 4. Beszámoló mérnökképzésről
- 14 -és fennttartás 35 fő. Természetvédelem 90 To. Hogy az 1400 fő Hogy jött ki nem tudjuk, mert nekem ezt senki nem tudta megmondani. Még egyszer mondom, hogy nem ex-has - vulgárisán mondom - vettük ezeket a számokat, ezen 12 munkaterületre bontva gyűjtötte össze a Bizottság - eé a bizonyos középtávú kutatás-feladat térv bizottság - a jelen szakemberlétszámot, szerintük r 2006 fő, a Minisztérium szerint 2258 fő, de mikor én múlt héten felmentem, akkor a Minisztérium Munkaügyi Főosztálya már közölte, hogy nem 2258, hanem csak 2036 fő. Még azt sem tudják, hogy mennyi erdőmérnök van jelenleg azeországban megbizhatóan, tehát em< Bizottsá unk adatai, jelen helyzetet tükröző adatai, valamint az Állami Tervbizottság és egyéb anyagokban szereplő távlati fejlesztési tendenciák ismeretében terveztük meg ezeket a számokat.” Dr . Kubinszky Mihály tszv. egy. tanár. "Tiszteleit Egyetemi Tanács/ ”A kiképzendő erdőmérnökök létszámának megállapitásánál a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tervhivatql és az OMFB véleményét is ki kell kérni.” Dr. Béldi Ferenc rektorhelyettes. ”Mi is sokat gondolkoztunk azon, hogy ebben a helyzetben mi a követendő politika, t.i. nagyon helyesen mondta ki Várhelyi et., azt hiszem mindnyájunk gondolatát, hogy "....” és akkor mi van, ha 1400, akkor becsukjuk az Egyetemet, 10 évre megszüntetjük az erdőmérnökképzést? És mi lesz az ágazattal? Ki vállalja értesa felelősséget? Hogy ebben a helyzetben a december 6-i miniszteri értekezlet elé valóban bekerüljön az anyagunk, és legalább vitatkozzanak velünk. Ez többféle képpen lehetséges. Arra, hogy szerveket megnyerjünk, arra már nincs idő. Ma van december 1-e, 5 nap. De ezt az előterjesztést, - betartva a szolgálati utat - megküldtük Szalóczy et.,-nak, ő a főosztályvezető, de megküldtük közvetlenül Romány miniszterelvtársnak, megküldtük Sáli elvtársnak, ő az illetékes főosztályvezető, és megküldtük a Váncsa elvtársnak, az illetékes miniszterhelyettesenek. Itt még felmerühet, és végeredményben semmivel sem késtünk el, - mert ez is felmerült, csak nem tudtunk állástfoglalni, - hogy a Pártközpont. Csak nem tudom, hogy az nem lenne-e túl sok. Ezért én Rektor elvtársnak nem javasoltam a Pártközpontba való küldést. Félek, hogy akkor nagyon túllőttünk. De kérem az MSZMP egyetemi alpszervezetének a titkárát, az anyaggal rendelkezik, hogy ő hova küldi....” 5-4