Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1974-1976

1975. július 12. egyetemi tanácsülés - Javaslat arany- és gyémántdiplomák adományozására

10. H 10' R I8PVÄK /1Ö95 9 Hegybánya/ ny. erdőmérnök /lakása: Inß.Ste­il an Heiler, 829 00 Bratislava, Huskátova u. c. 26/1. CSSR-Slo­­vensko/, erdőmérnöki oklevelét 1929-ken szerezte meg /HÁT szá­ma: 2026/1929/. Pályafutása egyedülálló, nehéz 6s számunkra is tiszteletreméltó! Hint hallgatót behívják az I.világháborúba és 4 éves frontszolgálat után befejezi tanulmányait, átveszi atyja kisparaszti birtokát és oklevéllel a kezében 8 évig - mint Írja - "a földművelés áldott munkáját” végzi. Ez időben liegy­­bányán a-Bányamunkások Kultur Körének vezetője. Kérnöki oklevele mellé megszerzi a tanítói oklevelet, 1991-39-ig az Érsekújvár melletti Bánkeszín tanít. Közben magyar és szlovák nyelven er­dészeti szakelőadásokat tart a környező falvakban. 1939-ben Pozsonyba hívják és erdőfelügyelői munkát bíznák rá, a Hordva és Trnava járásokban. Küködési területe a II.világháború után kiterjed Samorin, Dun.Streda, Velky Lieder, Senec és Galánta já­rásokra. 1998-ban súlyosan megbetegszik és nyugalomba vonul. Ha engedi az egészsége, időről-időre behívják Pozsonyba szolgá­latra. 1997-ben alakul meg a Selmecbányái öregdiákok Kollégiuma, Őt választják meg ,,matrikárius"-nak. Ezen egyesület célja, ösz­­szeszedni mindazt a selmeci diákhagyományt, ami még van. Felku­tatja a Csehszlovákiában élő legalább 1 szemesztert lehallga­tott, még élő 120 öregdiákot és ezek portréival együtt 299 diák­életet is ábrázoló albumot állított össze, amit a Selmecbányái Bányászati Kuzeumnak adott át. másolata az Antalban működő er­dészeti liuzeum tulajdonában van. I.íint életrajzában Írja, agg korában is éltető eleme a selmeci hagyományok és a szlovák-ma­gyar kapcsolatok ápolása. A Szlovák Tudományos Akadémia egy kong­resszuson, a szlovák Erdészeti Közlemények 1973-ban meleg han­gon méltatja páratlan értékű munkásságát. 11. .r"'- :CK G TIBOR /I9OI, iiagyszöllös/ ny.erdőmérnök /lakása: 26C0 Vác, Révköz 9.SZ./, erdőmérnöki oklevelét 1929-ben szerezte meg /Gz.J.száma: 20/1929/. Végzése után hosszabb ideig alkalmi mun­kából él, mígnem mérnöki magánirodában elhelyezkedik és ott ge­odéziai munkát végez. 1928-ban felveszik a Debreceni Erdőigaz­gatósághoz napidijas alföldiásitónak. 1930-ban a hitel kimerül és sok társával együtt őt is elbocsújtjók. Hagánirodai praxisa alkalmával megszerezte a birtokrendezői jogosítványt, magániro­dát nyit és főleg községielmerésekkel foglalkozik. 1939-ben

Next

/
Thumbnails
Contents