Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1974-1976

1975. július 12. egyetemi tanácsülés - Javaslat arany- és gyémántdiplomák adományozására

- 4 -háború szakítja meg, 4 évig szolgál a fronton. 1920-24-ig a Ga­­bonabegyüjtési Országos Kormánybiztosa mellett dolgozik Sopron­­ban, majd Pécsett mint előadó, végül osztályvezető» Közben le­teszi vizsgáit. Egy évi földmérői magánirodában dolgozik. 1926- -39-ig Q2 Áll. földmérésnél áll. földmér őmérnők. 1940—49-ig Szombathelyen és Kaposvárott erdőfelügyelő, majd Sopronban Erdő­felügyelőség vezető. Ennek megszűnte után a Szombathelyi Erdő­­rendezőséghez kerül és innen megy 1959-ben nyugdíjba, lieg 10 évig mint nyugdíjas a Szombathelyi Erdőrendezőségen és a Soproni Geo­­uéziai és Térképészeti Vállalatnál dolgozott. 1932-ben országos telepítési tervpályázaton I.dijat nyert, ami akkor számottevő anyagi jutalommal járt. 4. BIKÁTII BELA /1901, Jászberény/ ny.erdőmérnök /lakása: 5100 Jász­berény, Ady Endre utca 15.sz./, erdőmérnöki oklevelét 1924-ben szerezte meg. /i'ÁT.szárna:2364/1924./ Pályáját a Balassagyarmati Erdőfelügyelőségen mint gyakornok kezdte. 1925-ben a Gödöllői Korona uradalomhoz került, ott a máriabesnyői és mendei csemete­kert vezetését bízták rá az erdők üzemtervezésével együtt. Később a Nagymarosi kincstári és a Salgótarjáni Erdőhivatalnál szolgált. 1933-tól a Balassagyarmati, a Szikszói és Komáromi Erdőfelügyelő­ségeken dolgozik. 1940-től az ELI Erdészeti Főosztályon belül lét­rehozott Főforgalmi Hivatal Tüzifaosztdly vezetője. A felszabadu­lás után a LIALLERD-nél erdőrendezési munkát végez és 1950-ben erdőtanácsosként nyugdíjazzák. Lég ez évben aktiv szolgálatot vál­lal a Közlekedési ‘Építési Vállalatnál, ahol különböző munkahelye­ken építésvezető. 1957-ben meghívják a mélyépítési Tervező Válla­lathoz, itt tervezőmérnőkként dolgozik, 1966-ban saját kérésére nyugdíjba vonul. 5. QSATe SÁíiDOR /1Ö91, Gyergyóbélbor/ ny. erdőmérnök /lakása: Eiercu­­rea-Ciuc 4100 Sós. Toplita ITr. 14. l'nd.Harghita, Ruminia/, erdő­­mérnöki oklevelét 1923-ban szerezte meg. /HÁT száma: 2320/1923./ Rendkívül hányatott -életű. Selmecbányán csak 3 évet hallgathatott le, kitört az I.világháború és azonnal frontra került. 1915-ben orosz hadifogoly lesz, itt kitanulta a cipészmesterséget. Kint műszaki foglalkozású, 1920-ban Jekaterinburgba kerül, ahol vasu­tat tűz ki és épít, innen Leningrádba kerül és az Északi Vasutak Főmérnökségén 16 hónapig műszaki rajzoló, majd mérnök. 1922-ben AfO

Next

/
Thumbnails
Contents