Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1974. július 12. egyetemi tanácsülés - 2. Előterjesztés a tangazdaságok és gyakorló gazdaságok kijelölésére
Szabadhegyi Győző; Korábbi tervezetekben szerepelt a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, ez a faipari mérnökhallgatók számára lehetővé tette volna, hogy a Mohácsi Farostlemezgyárat is meglátogassák és gyakorlatot végezzenek, ahol az alaplemezgyártáson kivül a felületkezelést is elsajátíthatták volna. A Mohácsi Farostlemezgyár bekapcsolása a későbbiekben esetleg lehetséges-e, illetve most miért nem került rá sor? Dr. Béldi Ferenc: Sajnos több olyan gazdaságot tudunk, ami kimaradt és jő lenne, a~Kar dékánjaival többször összeültünk, megtárgyaltuk, most az első 5 évben nem célszerű tovább bőviteni. Meg kell várni az első öt év tapasztalatait. Bognár Antal: Az előterjesztett anyag bizonyos kikötéseket támaszt a Gazdaság felé. A többi gazdaságra is érvényesek ezek a kikötések, amennyiben nem miért nem? Mérnökeink 30 %-a oktatással foglalkozik, sokszor gondot okoz a munkájukat másokkal elvégeztetni, mert az oktatás jelentős időt leköt. Remélem nincs olyan igény, hogy mások helyett a mi embereink lássanak el gyakorlati oktatási tevékenységet. A felterjesztéssel egyetértek, nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az Egyetem ismét igényt tart a Tanulmányi Erdőgazdaság tevékenységére és szeretnénk a feladatoknak megfelelni. A tudományos fokozat elérésének az igénye is mint kikötés szerepel. Kérem, hogy ezt a témát ne túlozzuk el. Aki a termeléssel foglalkozik nem lehet docens, vagy adjunktus, holott bizonyos gyakorlati oktatást kell végeznie. A Gazdaságnál sok olyan mérnök van, aki megszerezte a műszaki doktori cimet, de vannak idősebb, nyugdíjhoz közelálló szakemberek, akiktől ezt nem lehet elvárni . A jó gyakorlati oktatást nem mindig a tudományos fokozat biztosítja. Elsősorban a műszaki feltételek biztosítják, mert hiába ismerünk jó technológiákat, anyagi feltételek hiányában megoldani nem tudjuk. Schuh Győzői Az előterjesztés egyes számú mellékletében a költségek felsorolása szerepel. Az az érzésem, hogy a munkabér költségek a tan-, illetve gyakorlógazdaságoknál felmerülő fizikai bérköltségek, tehát nálunk, mint egyetem nem bérköltségként jelentkezik, hanem mint szolgáltatási költség. Ez esetleg félreértésre ad alkalmat. Dr. Sáli Emil: Azokkal a gazdaságokkal, amelyekkel az Egyetem kapcsolatban áll közölni kell, hogy náluk milyen cimen merül fel a költség, még akkor is, ha az Egyetemen csak szolgáltatásként jelentkezik. Benedek Attila kéri, hogy a vállalatok beruházásai, gépi dotációja tekintetében legyen az Egyetemnek beleszólási lehetősége, mert hiába Tanulmányi Erdőgazdaság, ha az itteni gazdaság nem vesz meg valamit és nekünk, hogy a hallgatóknak bemutathassuk
