Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1971-1972

1971. november 10. egyetemi tanácsülés - Az egyetemi kutatások legfontosabb elvi problémái

2

1,2, Az egyetemi tanszékeken folyó kutatómunka az ország legszélesebb tudományos bázisa, amely rányomja bélyegét az egész tudományos életre, s amelyen bizonyos mértékig a kutatóintézetek tevékenysége is nyugszik. A fiatal szakemberek szakmai és ideológiai szemlélete, a tudomány iránti érdeklődése, kutatómunkára való készsége és az igényesség jelentékeny részben az egyetemi oktató-nevelő munka színvonalától és tervszerűségétől függ. Nem az az irányadó e vonatkozásban, hogy minél több ujonan megismert tény kerüljön a tananyagba, hanem az, hogy a hallgatók megismerkedjenek szakmájuk alapelveivel és gondolkodásmódjával, képességeik kibontakozzanak és készségre tegyenek szert a tudományos gondolkodásban, általános összefüggésekből, ismert dolgokból konkrét következtetések levonásában, vélemények kialakításában, különféle ismeretek alkotó egyesítésében uj dolgok létrehozására. Tudományos jellegű gondolkodásra azonban a tapasztalat szerint általában csak olyanok nevelhetnek, akik maguk is kutatnak, és közvetlen élményszerü tapasztalataik vannak az alkotó gondolkodásban.

1.3* Ezért az egyetemi kutatás egyik fő célja az oktatók tudományos munkássága az oktató-nevelő tevékenységük érdekében, hogy megfelelő kutatói tapasztalataikra - és a műszaki egyetemeken bizonyos fokú mérnöki, az orvostudományi egyetemeken gyógyítási gyakorlatra - tegyenek szert a tanszék tárgykörében. Némely esetben, főleg társadalomtudomány terén, az előadások, illetve gyakorlatok tartalmának kidolgozása maga is igényel kutatómunkát.

1.4-. Az egyetemi kutatómunkának kell elsősorban megteremteni az országban az általános tudományos bázist, és gondoskodni arról, hogy úgyszólván minden területen - kivéve a legnagyobb felszerelést igénylőket - folyjék kutatás, még ha ez a dolgok jellege folytán nem is mindenütt érheti el az élvonalat.